Utazás

Magyar király csontjait találhatták meg Tihanyban

A legújabb szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok alapján a tihanyi apátság királykriptájában feltárt csontok I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhatnak.

I. András sírját kutatva tárták fel a tihanyi apátság királyi kriptáját

A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó. Az ő és családtagjai sírját kutatva tárták fel a régészek a tihanyi apátság királyi kriptáját. A királykripta területén utoljára az 1950-es években folytak kiterjedt régészeti munkák – márpedig a tudomány azóta sokat fejlődött. Eljött az ideje annak, hogy mai eszközökkel újra megvizsgálják.

A mostani régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták az apátság királyi temetkezőhelyén feltárt emberi csontmaradványokat. A vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta használatának legelső, 11. századi időszakához köthető – írja az MTI.

A legújabb vizsgálati eredmények azt is megerősítették, hogy a korai használati fázist követően a kriptát temetkezési célra nem használták, a többi csontmaradvány már a 15. század végétől keltezhető, míg az előkerült csontok nagyobb része 17–19. századi radiokarbon-adatokat mutatott.

Video Szem nem maradt szárazon: 10 éves a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány

Az okleveles források, a történeti kutatás eddigi eredményei, az apátság történeti hagyománya és az újonnan elvégzett régészeti feltárás eredményei alapján elmondható, hogy a 11. századra keltezhető csontmaradványok I. András király és szűkebb családja földi maradványaihoz tartozhatnak.

A kutatások kiegészítéseként a 11. századra keltezett csontmaradványok genetikai vizsgálata jelenleg is folyamatban van a BTK Archeogenomikai Intézetében.

A Szovák Kornél professzor vezetésével, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) finanszírozásával indított projektben többek között az ELTE, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum és a Laczkó Dezső Múzeum munkatársai vettek részt.

Régészek az egykori Szepes falu maradványait találták meg Debrecenben, a déli ipari övezet területén végzett feltárás során. A lelőhely egyik különlegessége, hogy az eddig feltárt 2051 régészeti objektumból több mint 300 kút volt.

Leadfotó: 123rf

Oldalak

Utazás
Lifestyle
Sokan nincsenek tudatában annak, hogy a viselkedésük mennyire irritálja a környezetüket. A szociális intelligencia hiánya gyorsan elszigeteltséghez vezethet, pedig a hibák korrigálhatók lennének.
Lifestyle
Hihetetlenül kegyetlen esethez riasztották az amerikai állatvédőket Virginia államban. A telefonos bejelentést először mindenki komolytalan ugratásnak hitte, ám a kiérkező csapatot valóságos...
Egészség
Az ízületi fájdalmak sokaknál a mindennapok részei, éppen ezért rengetegen keresik a természetes megoldásokat a kellemetlen tünetek enyhítésére. Nos, bizonyos fűszerek nemcsak ízesítenek, hanem a...
Sztárok
A hollywoodi legenda felesége, Emma Heming-Willis egy megrázó interjúban beszélt arról, hogyan fogadták lányaik a lesújtó hírt apjuk állapotáról. A gyermekek egészen egyedi és szívszorító módon...
Sztárok
Sydne Rome annak idején maga volt a megtestesült nőideál: színésznőként leggyakrabban a szőke, kékszemű, gyönyörű, látszólag ártatlan amerikai lánytípust játszotta, modellként pedig a Playboyban...
Lifestyle
A fodrászhoz járásnak a pihenésről és a megújulásról kellene szólnia, nem a stresszről. Sokszor évekig ragaszkodunk egy szakemberhez a megszokás miatt, pedig bizonyos intő jelek esetén jobb azonnal...