Földön kívüli eredetű, színes üvegdarabokra bukkantak a sivatag közepén

A chilei Atacama-sivatag - mely egyben a Föld egyik legszárazabb területe is - felettébb izgalmas titkokat rejteget.

Fekete és zöld üvegszilánkok

A Chilében található Atacama-sivatag a világ egyik legszárazabb területe, különösen kedvezőtlen életkörülményekkel. A térségben hihetetlenül kevés csapadék esik, ezért alig-alig akad olyan állatfaj, mely képes túlélni e mostoha kondíciók közepette is, a növények pedig még kevésbé képesek alkalmazkodni az itteni feltételekhez.

Az Atacama-sivatag azonban nem kizárólag emiatt érdemes a figyelmünkre, hanem azért is, mert a kutatók annak idején rátaláltak itt egy körülbelül 75 kilométeres sávra, melynek mentén fekete és zöld üvegszilánkokra bukkantak. Még a szakértők sem tudták megmondani, hogy az üvegdarabkák hogyan köthettek ki a sivatag közepén, mindenesetre voltak, akik úgy vélekedtek, az ásványok megolvadhattak, majd megkeményedhettek a forróságtól.

Természetesen szép számmal akadtak olyanok, akiket nem győzött meg e teória. Közéjük tartozott Peter Schultz, az amerikai Brown Egyetem kutatója is, aki 2018-ban maga is az Atacama-sivatagba utazott, hogy szemrevételezze a furcsa jelenséget. Ekkor érdekes megfigyelést tett.

Nyisd meg a galériát, a cikk azonnal folytatódik!

Schultz észlelte, hogy a sivatagban elszórtan talált üvegdarabok némelyike elhajlott, sőt egy-egy darabka még szét is nyílt. A tudós - hosszan töprengés-kutatás eredményeként - egy folyóirat-publikációban tett kísérletet arra, hogy felgöngyölítse az Atacama-sivatag sokakat foglalkoztató rejtélyét. Szerinte egy üstökös robbanhatott fel a sivatag felett, a detonáció pedig megolvaszthatta a talajt, s ennek nyomán keletkezhettek az üvegszerű jelenségek. Az esemény 11 500 - 12 300 esztendővel ezelőtt történhetett, ebben a periódusban vadászó, gyűjtögető életmódot folytató embercsoportok éltek a területen, s nagytestű állatok, melyek azóta teljesen eltűntek Dél-Amerikából.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123rf