Tuti étrend: Ezeket fogyaszd cukorbetegség és inzulinrezisztencia esetén

Tudj meg mindent, mielőtt belevágnál a diétába - segít dietetikus szakértőnk, Boros Edit.

Kérdések

A mai írásomnak a háttere ismét abból adódik, hogy a környezetemben lévő -elsősorban 18 és 45 év közötti nők fordulnak hozzám a legkülönbözőbb helyeken: utcán, közértben, baráti összejövetelen, iskolai beiratkozás alkalmával és még sorolhatnám, olyan kérdésekkel, hogy „tegnap voltam orvosnál, azt mondta inzulinrezisztenciám van, diétázzak. De nem tudom mi az, tudsz segíteni?” vagy „úgy néz ki, a kisfiam diabéteszes és azt mondták diétáztassam. De hogyan?” Ilyen és ehhez hasonló kérdések máshogyan megfogalmazva.

A diabétesz egy összetett anyagcserebetegség, amiről lehetne hosszú órákon át mesélni, mi az, mi okozza, mik a tünetei, hogyan ismerhető fel, mit érdemes ebben az állapotban fogyasztani. Úgy gondoltam nagyon röviden és lényegretörően írok arról, mi mit takar, s az étrendi javaslataimat is megosztom veletek.

Azt még mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy internetes úton nincs öndiagnosztizálás, majd önkezelés, ha bármilyen tünetet tapasztalsz magadon vagy a közeli környezetedben, elősorban kérlek, fordulj orvoshoz, s ha van konkrét diagnózis, dietetikushoz vagy diabetológus szakemberhez a személyreszabott étrendi javaslat céljából.

Stressz

Abban egyetértünk, hogy napjainkban elég stresszessé vált a világ. Több tudományos felmérés alapján bizonyított tény, hogy stressz hatására idő előtt megjelenhet a cukorbetegség. Itt nem arról van szó, hogy minden stresszel élő ember előbb-utóbb diabéteszes lesz, hanem arról, hogy ha megvan a genetikai hajlam és esetleg még más kockázati tényezők is jelen vannak az életünkben, a stressz felgyorsíthatja a folyamatot. Ez olyannyira igaz, hogy egy vizsgálat szerint már az élet első két évében megjelenő stressz-faktorok növelik az esélyét egy későbbi cukorbetegségnek. A tartós és fokozott stresszes állapot ugyanis inzulinrezisztencia megjelenését és csökkent glükóz toleranciát eredményezhet, amelyek pedig a diabétesz előszobái.

Inzulinrezisztencia

Először nézzük mi is az az inzulinrezisztencia: abban az esetben beszélünk inzulinrezisztenciáról, amikor ugyanakkora inzulinhatáshoz nagyobb mennyiségű inzulinra van szükség, és ha ez fokozódik, az inzulintermelődés elégtelenné válik a szükségletekhez képest. A csökkent glükóz-toleranciára terheléses vércukor-vizsgálattal tudunk képet kapni. A glükóz szint normál esetben nem emelkedik 7,8 mmol/l felé, az e feletti, kisebb emelkedés (7,8-11 mmol/l) takarja az említett állapotot. Én azt javaslom, elsősorban az étkezésen változtassunk. Ami még lényeges, ha ezt az emelkedett a glükóz szintet egy vérvétel alkalmával tapasztaltad, 1-2 héten belül a kontroll mérésre ösztönöznélek, mert csupán egy alkalommal mért magasabb érték még nem jelent betegséget. Ez az állapot megfelelő diétával, kezeléssel az esetek egy részében még visszafordítható.

Diabétesz

A cukorbetegség (diabétesz) a szénhidrát-anyagcsere zavara. Alapvetően két típust szoktunk megkülönböztetni.

Általánosságban a tünetei: állandó szomjúság, megnövekedett vizeletmennyiség, fáradékonyság és állandó éhségérzet, ami mellett súlycsökkenés tapasztalható. A viszkető bőr, a látásromlás, az éjszakai lábikragörcs, a kéz- és lábzsibbadás és a hajlatokban megjelenő bőrkimaródás is figyelmeztető jel lehet.

Nos, nézzük mi is a különbség a két típus között.

Az 1-es típusú cukorbetegség a cukorbetegek 7-10 százalékát érinti, és ellentéteben a hiedelemmel, nem csak gyerekkorban alakulhat ki. A hasnyálmirigysejtek pusztulása miatt a szervezet nem képes inzulint termelni, amely szabályozza a sejtek cukorfelvételét. Ennek következtében a vérben megemelkedik a cukorszint egészen addig, amíg a sejtek cukorhoz nem jutnak. Az inzulintermelődés a korai fázisban fokozatosan csökken, először akkor, amikor étkezés után megemelkedik a vércukorszint. A folyamat egyre fokozódik, és lassan, akár évek alatt kialakulhat a teljes inzulinhiány. Kezelésének alapja a megfelelő inzulinterápia.

A 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának középpontjában az inzulinrezisztencia áll, melyet a hasi zsírszövet mennyiségének felszaporodása okoz. A betegség kezdetén még vércukoreltérés nem jelentkezik, a hasnyálmirigy fokozott inzulintermelése miatt.

Megfigyelhető, hogy az életkörülmények javulásával egyenes arányban növekszik a 2. típusú cukorbetegek számával, már gyermekkorban is. Ebben az esetben relatív inzulinhiányról beszélünk, vagyis arról, hogy a szervezetnek annyi inzulinra lenne szüksége, amennyit már nem képes előállítani. Terápiás megoldásként a megfelelő diéta, a testmozgás javasolt elősorban, amelyek célja a testsúly és az inzulinérzékenység normalizálása, súlyosabb esetben az inzulinkezelés.

Étrend

Korábbi írásaim során bemutattam nektek az úgynevezett okostányér fotóját, amit otthon mindenki saját magának létre tud hozni. Cukorbetegek esetében a tányér három részre való, 50-25-25%-os felosztását javaslom. De mi legyen rajta?

A tányér felét (50%) olyan zöldségekkel tölteném tele, melyek nem tartalmaznak keményítőt, mint például a paradicsom, paprika, hagyma, uborka, spenót, fejes saláta, brokkoli, zöldbab és káposzta.

A tányér negyedét (25%) fehérjeforrásokkal egészíteném ki, mint például bőr nélküli csirkehús, sovány marha- vagy sertésszelet, tojás, tonhal, lazac, rák, busa vagy tofu

Tányérunk szabadon maradt negyedére (25%) kerüljenek magvak és keményítő tartalmú ételek, mint például teljes kiőrlésű gabonából készült péksüteményt, magas rosttartalmú gabonafélék, rizs, tészta, bab, borsó, tök.
Általában gyakori, 5x-6x étkezés javasolt a kezelőorvos által ajánlott antidiabetikus kezeléstől függően, hogy a napi vércukor ingadozást elkerüljük, de bizonyos készítmények esetén a napi háromszori étkezés is elég lehet. Ezt minden esetben az orvos határozza meg!

A szénhidráttartalmú táplálékokat a szénhidráttartalom és a vércukoremelő hatás függvényében 3 csoportba sorolhatók.

Szabadon fogyasztható élelmiszerek:

Szokásos mennyiségben azok a zöldség-, és főzelékfélék, amelyeknek 10 dkg-ja kevesebb, mint 5 g szénhidrátot tartalmaznak: zöldpaprika, paradicsom, uborka, retek, fejes saláta, brokkoli, cukkini, kelkáposzta, karfiol, kínai kel, padlizsán, sóska, paraj, spárga, zöldbab. Energiamentes üdítők, sovány húsok, felvágottak, sovány sajtok, kis mennyiségben használt margarin, étolaj, tojás (heti 2-3 db)

Korlátozott mennyiségben fogyaszthatók:

A szénhidráttartalom figyelembevételével, mért mennyiségben: rizs, liszt, rozsliszt, kenyérfélék, zsemle, kifli, diabetikus kekszek, száraztészták, gyümölcsök: alma, körte, narancs, meggy, eper, málna, kiwi, ribizli, egres, őszibarack, nektarin, grapefruit, narancs, szeder, egres, ananász és zöldségfélék: sárgarépa, zöldborsó, kukorica, sütőtök, burgonya, szárazbab, sárgaborsó, lencse, szója, valamint alacsony zsírtartalmú tej-, és tejtermékek.

Kerülendő élelmiszerek:

A cukorral, mézzel készült ételek és italok, dzsemek, cukorkák, csokoládék, sütemények. Cukrozott italok, alkoholok, aszalt gyümölcsök. Kerülendők a magas zsírtartalmú élelmiszerek is: zsírdús tej és tejtermékek, zsíros húsrészek, felvágottak.

Édes íz pótlására alkalmas lehetőségek az energiamentes édesítőszerek és az energiát szolgáltató édesítő szerek, illetve ezek felhasználásával készült édesipari termékek, melyeknek szénhidráttartalma beszámítandó a napi szénhidrátmennyiségbe!!!

Javasolt ételkészítési eljárások például a főzés, párolás, teflonban, alufóliában, cserépedényben, grillen és mikrohullámú sütőben való sütés. Sűrítési módok közül ajánlott a száraz rántás, kefíres, joghurtos illetve zsírszegény tejjel vagy tejföllel habarás, hintés, saját anyagával vagy burgonyával való sűrítés.

Leadfotó és fotók: 123rf.com