Duzzadó, elnehezült végtagok: életveszélyes kór lehet az ártatlan tünet mögött
A nyirokrendszer testünk egyik fontos szűrőrendszere: megtisztítja a szervekből visszaáramló nyiroknedvet a kórokozóktól és a nem hasznosítható anyagoktól, így támogatja immunrendszerünk működését. Sajnos azonban előfordul, hogy ez a szűrőrendszer károsodik, így a nyirokkeringés nem működik megfelelően és nyiroködéma alakul ki.
Dr. Virágh Zsófia bőrgyógyász szakorvos, nyiroködéma terapeuta
Munkám során főként olyan páciensekkel foglalkozom, akik nyiroködémával, bőr sebekkel, bőrdaganatokkal és szexuális úton terjedő betegségekkel keresnek fel. Számos nyiroködémás páciens jelentős életminőség javulásról számol be a megfelelő kezelés után, és ezek a pozitív visszajelzések nagy örömmel töltenek el. Azt vallom, hogy megfelelő eredményt csak közös erővel, csapatmunkával lehet elérni, ennek pedig része a páciens, a gyógytornász és a kezelőorvos. A Budapesti Mozgásszervi Magánrendelőben kellő idő és figyelem jut egy-egy páciensre. Kérdésed van? Ide kattintva tudsz segítséget kérni!
Mit nevezünk nyiroködémának?
A nyiroködéma, vagy orvosi nevén limfödéma, a nyirokerek, nyirokcsomók csökkent működése, vagy a nyirokfolyadék túlzott termelődése miatt jön létre és a végtagok, valamint egyes testrészek duzzanatával jár. Megfelelő kezelés hiányában a duzzanat fájdalmassá válhat, mozgásunkban és életminőségünkben korlátozhat, sőt, életet veszélyeztető szövődményeket is okozhat! Ezért kiemelten fontos, hogy időben forduljunk orvoshoz, hiszen a súlyos problémák megelőzhetőek, a probléma jól kezelhető és részben vissza is fordítható!
Melyek a leggyakoribb panaszok? Ezekkel fordulj orvoshoz!
- fájdalom, pirosság, melegség érzés az érintett területen
- végtag elnehezedése
- pihenéskor, a hajnali órákban izomgörcsök jelentkezése
- terheléskor fáradtság-érzés
- a bőr feszülése, viszketése, hámlása, nedvedzés, kisebesedése az érintett területen
Ki a veszélyeztetett? Lapozz!
Fotó: Good Housekeeping
A nyiroködéma rizikófaktorai
Nyiroködéma bárkinél kialakulhat, mégis vannak veszélyeztető tényezők. Az esetek kisebb arányát adják a nyirok-rendellenességgel született betegek, náluk ún. primer nyiroködémáról beszélünk. Nagyobb részben azonban valamilyen egyéb rizikófaktor „mellékhatásaként” alakul ki az ödéma, ezt szekunder nyiroködémának nevezzük.
Kik a veszélyeztetettek?
- Elsősorban a rosszindulatú daganatos betegségben szenvedők, illetve akiknél műtéti beavatkozás során nyirokcsomókat távolítottak el. A sugárkezelés, valamint bizonyos kemoterápiás szerek szintén hajlamosítanak az ödéma képződésre, a kötőszövet átépülésére.
- Akik mozgásszegény életmódot folytatnak.
- A tartós álló- vagy ülőmunkát végzők.
- A visszerességgel, érszűkülettel rendelkezők, trombózist elszenvedők.
- Az anyagcsere-betegséggel élők (cukorbetegség, pajzsmirigy betegség).
- Az ízületi betegségben szenvedők (rheumatoid arthritis, pikkelysömör).
- A túlsúllyal küzdők.
- A dohányosok.
Az egészséges életmód tehát a nyirokrendszer normál működésében is nagy szerepet játszik: a rendszeres mozgás, a cukros és lisztes ételek kerülése, valamint a dohányzás elhagyása, mind szervezetünk normál működését támogatja.
Az orvosok sem tudják, mi váltja ki - Főleg fiatalokat érint ez az autoimmun betegség
Manapság egyre több fiatalt érint valamilyen mozgásszervi probléma. Ezek közül az egyik meglehetősen alattomos, ugyanakkor egyre többeket érintő betegség a reumatoid atritisz, amely akár már serdülőkorban is jelentkezhet. Kattints ide a részletekért!
Fotó: pixabay.hu
Oldalak
