Hagyd a horror sztorikat másra! Valójában ilyen élmény a szülés

Közeledett A PERC

Csövekre nem, katéterre viszont emlékszem. De csak azért, mert láttam, ahogyan a nővérke kiviszi a szobából. Addig nem is éreztem, hogy van valami nem odavaló. Ahogyan csillapodott az érzéstelenítő hatása, egy kellemetlen fájdalom kezdett mocorogni a hasam tájékán. Akkor lecsorgattak még egy adag infúziót, és bár enyhülést aligha éreztem, már kezdett annyira nem is érdekelni. Mert közeledett a hat óra vége. És akkor nincs mese, irány zuhanyozni! Én annyira izgatott lettem, hogy legszívesebben kipattantam volna az ágyból, de ezt a szót most inkább hagyjuk! :) Viszont nagyjából ragaszkodtam ahhoz, hogy egyedül keljek fel, mert, gondoltam, úgysem fog engem őrizni senki, amikor már Lölővel ketten leszünk. Meg nem nagyon szeretem magam elhagyni. Na, jó, és főként az motivált, hogy ha képes vagyok feltápászkodni, akkor ki is csoszoghatok Lölőért. Mire a férjem beért látogatási időre, én már illatosan, felöltözve vártam, hogy együtt menjünk a legédesebb háromkilósunkért. Tényleg nem egy leányálom a műtét utáni sétafika, de ahogy közeledtünk együtt az újszülött-osztály felé, egyre jobban nem érdekelt a kellemetlenség. (Amúgy elég különleges élmény, amikor „elindulnak” első útjukra a frissen szült kismamák a folyosón. Csak úgy döntögetik egymás szintidejét. Most ne mondd azt, hogy, jaj, de szemtelen vagyok, mert én is pont ilyen zombisan közlekedő kismama voltam!) :)

A másnap

Riogattak azzal, hogy „naamásnapazaztán” brutális lesz. Hát, képzeld, azon kívül, hogy tudtam, van egy kissé kellemetlen sebem, egyetlen dolgot éreztem: boldogságot! (És fura egy dolog, de még néhány rúgást is belülről. Ezeket néhány nap múlva is.) :) Mert megkaptam Lölőt, éjjelre és nappalra, most már örökre. :)

Azt mondták, szerencsém volt, hogy „kivajúdtam magam” a császár előtt, mert az a tej megindulása és a méhösszehúzódás szempontjából is jobb, mintha fájdalmak nélkül csináltam volna végig. Egy fura dolog volt azért: a pisilési (nem)inger. Na, az vicces! Jó tanács, akkor is menj el, ha nem érzed, hogy menned kellene! Ne felejtsd el, hogy kilenc hónap alatt minden szerved elvándorolt valamerre, annak vissza kell rendeződnie, és persze, volt egy hasi műtéted is, ami után egy ideig nem vagy a régi!