Napjaink nagy veszélye - Burnout szindróma

A minap egészségügyi okokra hivatkozva lemondott posztjáról Ralf Rangnick, a Schalke első osztályú trénere, mert úgy érezte, energiaszintje nem elég ahhoz, hogy további sikerre vigye csapatát, s így megelőzte a kiégés súlyosabb szintjét. Sajnos nem mindenki ismeri fel ilyen hamar, ha a kiégés veszélye fenyegeti. Cikkünkből részletesen tájékozódhatsz napjaink népbetegségéről.

Napjaink felgyorsult világa szinte már csak nyomokban hasonlít az egykor nyugodt, békés társadalmak életviteléhez.
Ma már az emberek többsége szárnyaló karrierre, mindent elsöprő szakmai sikerekre és megbecsült presztízsre vágyik.

Ahhoz, hogy mindez megadasson valakinek, teljes erőbedobással, éjt nappallá téve, mindent félretéve kell dolgoznia. És itt a minden alatt nemcsak a családot, barátokat és szórakozást értjük, hanem mindennemű szabadidős tevékenységet, pihenést, kikapcsolódást, meditálást. Ugyanis szerencsés az a karrierista, akinek legalább aludni jut ideje. Nem csoda, ha napjaink népbetegségévé kezd válni az úgynevezett burnout szindróma, ami a kiégés veszélyeit hordozza magában. Az eredetileg Freudenberger nevéhez kapcsolódó tünet együttes a kedvezőtlen stressz-hatások és hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés következtében kialakuló érzelmi, mentális, fizikai kimerülés.

Kialakulás okai
Kutatók szerint a betegség kialakulásában szerepet játszhat az elismerés hiánya, mind erkölcsi, mind anyagi szempontból. A túlzottan nagy felelősségek vállalása, s az emiatt sokasodó stressz is kiváltó ok lehet.
Nagyobb veszélynek vannak kitéve azok a dolgozók, akik egyedül végzik munkájukat, s nincs lehetőségük tapasztalatcserére, és semmiféle visszajelzést nem kapnak elvégzett feladataikról. A rengeteg adminisztratív teher, a karrierépítési lehetőségek hiánya mind-mind elősegíti a burnout szindróma kialakulását.

A tünetek
Bizonyítási- és megfelelési kényszer
Egyéni érdekek, lelki és fizikális szükségletek háttérbe szorítása. Testi és lelki kimerültség általános jelei. Fásult, visszahúzódó, védekező viselkedés. Egyre növekvő intolerancia, növekvő érzékenység a stresszre.
Alacsony önértékelés, munkateljesítmény csökkenése.

A betegség stádiumai
1. szakasz: Idealizáció – túlzott lelkesedés, fokozott teljesítmény
2. szakasz: Realizáció – a kliens valóságos képet kap saját magáról, munkájáról és képességeiről
3. szakasz: Kiábrándulás – a munka már nem jelent örömet, rutinná válik, csökken a motivációs tényezők száma
4. szakasz: Apátia – fásulttá válik az illető, már magánéletében sem talál örömet.
Amennyiben a kiégés veszélyével fenyegetett személy nem kap segítséget a folyamat során, további veszélyek fenyegetnek, mint például pályaelhagyás, függőségek kialakulása (drog vagy alkohol) vagy extrém esetben öngyilkosság.

Megelőzés
A betegség elkerülhető, ha tisztában vagyunk saját képességeinkkel, korlátainkkal és tiszteletben tartjuk azokat. Jó, ha van egy hobbink, mellyel munkaidő után kikapcsolhatjuk agyunkat, elszeparálhatjuk magunkat az adott nap mókuskerekében töltött idejétől.
Különböző meditációs és relaxációs tevékenységeket is ajánlott végezni bizonyos időközönként, melyek segítenek kezelni a mindennapi stresszt és utat mutat a bensőséges elmélyülés irányába, kapcsolatban maradhatunk önmagunkkal, nem veszítjük el a legfontosabb összeköttetést egyéni szükségleteink felé.

Javasolt részt venni különböző csapatépítő tréningeken is, ugyanis itt feloldódhatunk kollégáink társaságában, nemcsak irodai együttműködés, hanem személyesebb, igazibb kapcsolatok alakulhatnak ki, melyek elősegítik egy pozitívabb légkör kialakulását a munkahelyen. Nagyon fontos még, hogy a munka időtartama alatt is iktassunk be kisebb szüneteket, hiszen akár 10 perc is felemelő és üdítő lehet a szabad levegőn!