8 dolog, amit talán nem is tudsz a Tokaj-hegyaljai borvidékről

Szőlőfajták
Tokaj-Hegyalján öt szőlőfajtát termesztenek, a vidék felén vastag héjú, nagy szemű, későn érő, jól aszúsodó furmintot. A borvidéken 30 százalékban van hárslevelű, amely szintén jól aszúsodik, de bogyói a furminténál kisebbek és vékony héjúak. Sokak kedvence az illatos sárga muskotály, amit a borvidék 15 százalékán termesztenek. A bouvier és a furmint „házasságából” született a kis fürtű, vékony héjú, illatos és magas cukortartalmú zéta. A kövérszőlő, ami, noha hagyományos, érzékenysége miatt nem termesztik nagy területen. Ezeken kívül van még egy fajta, ami szintén egy keresztezés eredménye: a bouvier és hárslevelű „ötvözetéből” lett, jól aszúsodó kabar.
Fotó: Instagram.com/fedezdfeltokajhegyaljat
Tokaji aszú
A tokaji borok leghíresebbjéhez, a tokaji aszúhoz az aszúszemeket egyenként válogatják a fürtről. Régen a faputtonyokba gyűjtött szemeket összezúzták, ezután 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral elegyítve, egy-másfél napig áztatták. Az ún. aszútészta kipréselése után a mustot hordókba töltve erjedni hagyták. Az aszú „puttonytartalma” attól függ, hogy hány puttony aszút áztatnak egy 136,6 liter űrtartalmú gönci hordóban. Az előírások szerint az aszút legalább 3 évig, ebből minimum 2 évig fahordóban kell érlelni, mielőtt forgalomba kerülne.
Fotó: Instagram.com/sch.winestories
Hazánk éléskamrájának is nevezik, az egyik legfiatalabb magyarországi tájnevek között tartják számon és öt hungarikumot is köszönhetünk neki. Ha nagy utazó vagy, ráadásul a bakancslistádon különleges belföldi helyek is szerepelnek, akkor ezt a térséget semmiképp se hagyd ki!
























