Vérbeli tehetség a színpadon és a konyhában: ő volt az első magyar színésznő, aki szakácskönyvet írt

Számos olyan szakácskönyvvel találkozunk, melyeket nem séfek vagy szakácsok írtak, hanem olyan emberek, akiknek a saját hivatásuk mellett a főzés is a szenvedélyük. Nem volt ez másképp a múlt században sem: Vízvári Mariska például elismert színésznő volt, de közben mesterien forgatta a fakanalat is.

Nagy tehetségként vonult be a történelembe

A XX. század ünnepelte művésznője régi színészdinasztia tagjaként, Vízvári Gyula és Szigeti Jolán leányaként látta meg a napvilágot 1879-ben. Szülei egész fiatalon felfedezték benne a tehetséget, így többször lépett színpadra kislányként, sőt, már 13 éves korában szereppel kínálta Paulay Ede rendező. Miután elvégezte a Színművészeti Akadémiát, a Nemzeti Színház társulatának tagja lett, s haláláig hű maradt a teátrumhoz. Először naivákat játszott, de nem volt sikeres ezekben a szerepekben, ezért a tragédiákhoz fordult, tehetsége azonban a komédiákban mutatkozott meg leginkább. Jellemző szerepei mindig idősebb karakterekhez kapcsolódtak, így általában ő játszotta a házsártos feleség, a kikapós anyós vagy a komikus öregasszony figuráját. Mindemellett arra is lehetősége nyílt, hogy a színpadon túl is megmutassa tehetségét: több olyan neves magyar film jelzi a nevét, mint például a Nem élhetek muzsikaszó nélkül, a Légy jó mindhalálig, a Gyurkovics fiúk vagy a Beszterce ostroma. Ráadásul nemcsak a kivételes pályafutására, hanem a magánéletére is büszke lehetett: bár első szerelmével és két gyermekének apjával kötött házassága válással végződött, végül második férje, Kürthy György színész személyében rátalált a boldogságra. A színészet és a családja mellett azonban volt még egy dolog, ami bármikor mosolyt tudott csalni az arcára: imádott sürögni-forogni a konyhában, receptjeit pedig egy máig nagy becsben tartott szakácskönyvben gyűjtötte össze.

Lapozz tovább a részletekért!

Oldalak

  • 1
  • 2