Ő volt az első száguldó riporternő - Portré Nellie Bly-ról
Őrültnek tette magát, hogy tébolydába zárják
Újságíróként a legvadabb ötletektől sem riadt vissza: 1887-ben, mindössze 23 évesen őrültnek tettetve magát elérte, hogy beutalják a Blackwell-szigeti elmegyógyintézetbe, amelyet kifejezetten nők számára tartottak fent. A fiatal nő célja az volt, hogy leleplezze a nyilvánosság előtt a tébolydában uralkodó embertelen körülményeket és bánásmódot. A cseppet sem veszélytelen kísérlet Joseph Pulitzer - a New York World lap tulajdonosának - megbízásából történt, de tíz nap elteltével jobbnak látta a lapmágnás, ha kihozatja riporterét. Bly cikke, a "Tíz nap az őrültek házában" hatalmas port kavart.
Irdatlan körülmények
Nellie Bly-nak tíz nap is elegendő volt ahhoz, hogy feltérképezze, az elmegyógyintézetben több olyan nőtársa raboskodik, akinek pontosan olyan ép az elméje, mint neki és akarata ellenére tartják fogva. Cikkjében kiemelte, hogy az intézetben tapasztalt körülmények a legjámborabb nőt is őrülté tennék. Egyfelől kifogásolta a pánciensek élelmezését: zabkásás zöldségleves, főtt marhahús, szikkadt kenyér és ihatatlanul mocskos víz volt a menü. Másfelől mélységesen felháborította a gondozottakkal való bánásmód.
"Mi más okozhatna – a kínzáson kívül – gyorsabban tébolyt, mint ez a bánásmód? Szeretném, ha azok a szakorvosok, akik engem elítélnek azért, amit tettem, fognának egy teljesen egészséges, épelméjű nőt, bezárnák, arra kényszerítenék, hogy reggel hattól este nyolcig egy kemény padon üljön, ezalatt az idő alatt ne szólaljon meg és ne is mozduljon, ne olvashasson és ne jussanak el hozzá a külvilág hírei, kapjon ehetetlen kosztot és részesüljön kíméletlen bánásmódban, és megfigyelnék, mennyi idő alatt borul el az illető elméje. Két hónap alatt szellemi és fizikai roncs lesz belőle" - fogalmaz írásában, melynek hatására több embert elbocsátottak az intézményből az indokolatlanul ott tartott ép eszűeket kiszabadították, és egymillió dollárt áldoztak a koszt és az orvosi ellátás javítására.
Bly sosem tétlenkedett: ő volt az első nő és az egyik első külföldi, aki ellátogatott Szerbia és Ausztria közötti háborús övezetbe. Le is tartóztatták, mert brit kémnek hitték. Sokat tett a női egyenjogúságért is: egy szövegében pontosan megjósolta, hogy 1920 lesz, mire az Egyesült Államokban a nők szavazati jogot kapnak.
Igazi birodalmat épített, ám az indulás neki sem volt könnyű. Sikerről, bukásról és szigorú napirendjéről is olvashatsz Anna Wintourról készített portrénkban.
Leadfotó: Wikipedia / H. J. Myers
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
