Adria ízletes desszertjei - 5 gasztrotipp a horvát partokról
Az Adriai-tenger partján végighúzódó horvát paradicsom kiemelkedő turisztikai desztinációként foglal helyet Európa szívében. Horvátország garantáltan biztosítja a tökéletes nyaralást számos kulturális és történelmi látnivalójával, csodás nemzeti parkjaival és kristálytiszta tengerével. Lehengerlő gasztronómiai hagyományai pedig méltón viselik az elismerő Michelin-csillag jelölést is. Tarts velünk és fedezz fel 5 gasztro-tippet a horvát partokról!
Michelin-csillagok a gasztronómiában
Az ország egyik fő termékköre a kimagasló minőségű étel- és borkínálat, amely a közelmúltban bizonyította, hogy a nemzetközi ranglistákon is a legjobbak között szerepel. A horvát borászok és séfek ugyanis a Decanter World Wine Awards és a Flos Olei versenyeken elért eredmények alapján magabiztosan viselhetik világszerte a kiváló és professzionális jelzőket neveik mellett.
Horvátország történelmének, és fekvésének köszönhetően különböző régióiban más és más különleges alapanyagok, ételek bukkannak fel. A régiók egyedi gasztronómiai ízvilágukért a legnagyobb elismeréssel járó díjat, a Michelin-csillagot is méltón átvehették. Jelenleg 9 Michelin-csillaggal büszkélkedhetnek a horvátok, amelyek például Isztria és Dubrovnik-Neretva területeken is helyet foglaltak.
5 gasztrotipp Horvátországból
Zagorjei štrukli
A horvát Zagorje hagyományos specialitása, a zagorjei štrukli vagy štruklji minden háztartásban készült könnyen elérhető alapanyagokból, a helyi lakosság közti népszerűsége pedig túlnőtt Krapina-Zagorje és Varasd megye határain, így manapság gyakran készítik a horvát gasztronómia bemutatása céljából a világban. Abból a célból, hogy a zagorjei štruklit őshonos horvát ételként oltalom alá helyezzék, készítésének művészetét bejegyezték a Horvát Köztársaság Szellemi Kulturális Öröksége Nyilvántartásába. Tiszteletére Kumrovec településen 2009 óta megrendezésre kerül a Štruklijada nevet viselő fesztivál, egy különleges, a štrukli hagyományos készítési módjának népszerűsítése céljából rendezett rendezvény, mely évről évre egyre több hazai és külföldi vendéget vonz.
A štruklit kétféle módon lehet készíteni, főzéssel vagy sütéssel. Az alaptésztát tehéntúróval töltik meg mindkét módszer esetében, de amíg a sós vízben főzött štruklit a tálalás során olvasztott zsírral és pirított morzsával szórják meg, illetve illatos levesben kínálják, a sült štruklit a hőkezelés előtt leöntik tejszínnel. A štruklihoz lisztből, sóból, egy tojásból és langyos vízből, egy cseppnyi ecetből és olajból tésztát gyúrnak gyúrni, melyet kicsit pihentetnek, majd a réteshez hasonlóan kinyújtják, húzzák, és tehéntúró, só, tojás és tejföl keverékével töltik meg, egy kis cukor hozzáadásával az édes változat esetén. A megtöltött tésztát azon terítő segítségével göngyölik fel ügyesen, melyen a tésztát húzták, majd párnácskákra vágják fel, melyeket a kiválasztott módon készítenek el. Az ízletes štruklival minden generációt fel lehet vidítani, és bármely elkészítési módot választja, azzal nem tévedhet!
Utazás - autó, busz
Az ország kiváló geopolitikai helyzetben van, ami miatt nagyon népszerű az európai turisták körében. Horvátországot autóval, busszal, repülővel, vonattal vagy hajóval is meg tudják közelíteni az érdeklődők. Az elmúlt 20 évben folyamatosan épülő autópályák sokkal mobilabbá, hozzáférhetőbbé tették a desztinációt. Az autópályák mellett az autóbuszvonalak minőségi és biztonságos kialakítása is fontossá vált az országban, és rendszeres nemzetközi buszjáratainak köszönhetően igen népszerű útvonal lett.
Muraközi rétes
Muraköznek számos érintkezési pontja van a szomszédos területekkel, melyek közül néhányat a gazdag ünnepi asztalon is megtalálunk.
Az egyik különlegesen lenyűgöző sütemény, mely ebbe a kategóriába tartozik, mindenképpen a muraközi rétes, a finom édesség, melyben egy helyett mindjárt négyféle töltelék található! Dió, mák, alma és túró alkotják a réteges süteményt, mely elragadóan lédús, ízével pedig előcsalogatja a gyümölcsösök és mezők emlékeit, és kötelező édes résztvevője minden ünnepnek. Ezen érdekes sütemény alapeleme a vékonyra nyújtott tészta, melyet külön e rétes készítéséhez nyújtanak, míg a tésztalapok közé gazdagon különböző ízű és textúrájú töltelékrétegek kerülnek, melyek tökéletesen kiegészítik egymást. Az első réteget hagyományosan a forró cukrozott tejjel leöntött mák foglalja el, a második réteg friss tehéntúróból készül, majd a darált dió következik, végezetül pedig reszelt alma, melynek leve a sülés során átjárja az egész süteményt. Sokan az összeállított rétest sütés előtt még tejszínnel, vagy tejföllel is leöntik, ami tovább gazdagítja e rétes egyedi, telt ízét.
Fritule – fánkgolyók
Bár Horvátországban elsősorban a Kvarnerhez, Isztriához és Dalmáciához kötődik, az elmúlt néhány évben a fánkgolyók az ország szárazföldi részét is meghódították, így a hidegebb napok beköszöntével szinte minden sarkon megvásárolhatók, különösen pedig Zágrábban az egyre népszerűbb adventi időszakban.
A fánkgolyók horvát elnevezései még az uštipci, pršurate, frite vagy prikle, melyeket hagyományosan a böjti időszakban készítettek, Szenteste, vagy a húsmentes időszakban. Ma is örömmel fogyasztjuk őket, különféle édes– csokoládé, karamell, vagy erdei gyümölcsből készült – mártásokkal, de eredetileg a fritulákat porcukorral megszórva, vagy forrón kristálycukorba forgatva tálalták fel. A puha és levegős fánkgolyókat úgy készítik, hogy rövid ideig bő olajban sütik, ami aranyos színt és ropogós héjat biztosít nekik. A fánkgolyók kisebbek a hagyományos farsangi fánknál, és szintén közkedvelt desszert a karneválok idején. Mivel az Adriai-tengerpart teljes hosszán készítik, így a szigeteken is, a receptek településtől településig, régiótól régióig különböznek. Tekintve, hogy bő olajban készülnek, a tésztába egy adag pálinkát, vagy rumot adnak, ami segít abban, hogy a fánkgolyók ne szívjanak fel túl sok olajt a sülés során, és hogy könnyű édes falatok maradhassanak. Attól függően, hol készülnek, a tésztába mazsolát, diót, fenyőmagot, reszelt narancshéjat, joghurtot, vaníliát, citromot, maraskino likőrt, egy kevés sót, vagy fahéjat tesznek a különleges aroma eléréséhez.
Hogy a fritulák szépek, gömbölyűek és egyenletesek legyenek, a palacsintatésztánál sűrűbb tésztát kell készíteni, melyet simára kell dolgozni, hogy ne legyenek benne lisztcsomók. A masszából ezután egy részt a bal kezükbe fogtak, és kinyomták a tenyerükből, a nagyujj és a mutatóujj között, míg jobb kézzel, kanál segítségével leválasztották a szükséges tésztamennyiséget és beleengedték a forró olajba. Ma ebből a célból különleges habzsákokat használnak, vagy a tésztát megzsírozott, vagy csak megnedvesített kanál segítségével közvetlenül az olajba engedik. Fontos, hogy sütéskor nem szabad túl sok fritulát tenni egyszerre az olajba, hogy egyenletesen süljenek, miután pedig kiszedjük őket az olajból, alaposan le kell itatni papírtörlő segítségével, mely beissza az összes fölösleges zsiradékot. A falat nagyságú édes sült tésztagombócok kedvelt téli édesség, így a friss és illatos fánkgolyók mindig egy pillanat alatt eltűnnek.
Sarma
A sarma egy tradicionális étel, de nem autentikus horvát fogás, ugyanis több országban számos variációja létezik. Horvátországban a sarma az egész országban elterjedt, bár az elkészítésében vannak regionális eltérések. A horvát sarmát marha- és sertéshús kombinációjával és rizzsel töltik, és mindig savanyú káposzta levelébe csomagolják. A sarma alapvetően téli étel, melyet hagyományosan szilveszterkor szolgálnak fel burgonyapürével, kenyérrel, kukoricakenyérrel, tejföllel vagy akár egy különleges tormamártással. A sarmának egy kedvelt variációja a sinji töltött káposzta.
A sinjski arambašići (sinji töltött káposzta) még egy helyi specialitás, mely török hatásra keletkezett és a neve is a török „harambaša“ szóból ered, melynek jelentése török betyár. Habár a mindenki számára ismerős töltött káposztához hasonlítanak, az arambašićik tulajdonképpen kisebb roládok savanyú vagy friss káposztából borjú és sertéshús keverékével megtöltve.
A közismert sinji szólás szerint „káposzta teszi az arambaše-kat“, amivel a jó savanyúkáposzta fontosságát hangsúlyozzák ki e vidék hagyományos ételének elkészítésében, mely a Dalmát Zagora Cetinska krajinai részén helyezkedik el, ahol maga Sinj város is található. A káposzta leveleit jól felaprított hússal töltik meg, melyet nem darálnak, hanem kisbaltával dolgoznak fel, a masszához pedig apróra vágott szalonnát, pirított hagymát, aprított fokhagymát és petrezselyemzöldet, valamint citromhéjat kevernek. Az arambašići specifikus aromáját az olyan fűszerek adják, mint a fahéj, a szerecsendió és a szegfűszeg, melyhez sót és borsot is hozzáadnak.
A masszába ezt követően felvert tojást kevernek, hogy jól összeálljon. A kapott masszát a legjobb kicsit állni hagyni, majd megtölteni vele a közepes méretű savanyúkáposzta leveleket, melyről eltávolítják a vastag gyökérszerű részt. A töltött leveleket szorosra kell tekerni, hogy a főzés során egyben maradjanak. Az edényt, melyben az arambašićikat főzik, füstölt hússal vagy szalonnával, valamint a savanyúkáposzta vágott levelével bélelik. A roládokat ezután sűrűn egymás mellé kell a fazékba sorakoztatni, néhány marhacsontot, vagy szalonnadarabot közé téve az aroma biztosításához. Az arambašićival szinte teljesen teletöltött fazekat vízzel, vagy hús alaplével töltik fel oly módon, hogy ellepje az ételt. Az ételt néhány órán át lassú tűzön főzik, forgatás vagy kevergetés nélkül, csak néha megrázva a fazekat, hogy az arambašićik ne essenek szét. Azt mondják, hogy akkor a legfinomabb, ha két napig fő, kezdetnek csak egy órát, aztán a következő napon három-négy órát lassú tűzön. Ez a laktató és ízletes étel erőt ad, amikor megkezdődnek az esős őszi napok, de még ízletesebb, ha őshonos dalmát ninčuša fajta vörösbort kortyolgatnak hozzá.
Maneštra leves
Az isztriai konyha gyöngyszeme ez a bableves, mely sokban hasonlít a miénkhez. Lassú tűzön főzik órákon át füstölt hússal, kukoricával vagy éppen savanyú káposztával. Elmaradhatatlan hozzávalója pedig a vörösbor.
Utazás - repülő, vonat, hajó
A világ leghíresebb légitársaságai és a legnagyobb fapados járat üzemeltetők hét horvát nemzetközi repülőtérre viszik az utasokat: a part mentén és a szárazföldön. A vasúti közlekedés már kevésbé népszerű, de a vonattal utazó látogatók is kényelmesen eljuthatnak a nagyobb városokba. A Jadrolinija a legfőbb horvát komphajótársaság egész évben üzemelteti komp- és hajójáratait a tengerparton. A kompok szezontól függően hetente 3-7 alkalommal közlekednek.
A Horvát Idegenforgalmi Közösség sajtóeseménye
A hazai horvát képviselet 2023. május 24-én a Borganika főzőiskolában egy sajtótájékoztató keretén belül nyitotta meg az idei szezont. A meghívottak egy gasztrogprogramon vehettek részt, ahol Horvátország különleges és hagyományos ételeit kóstolhatták meg, emellett pedig elkészíthettek együtt a helyi desszerteket is. A horvát borok kiemelt kísérőiként szerepeltek a kiváló eseményen. A résztvevők a zagorjei štrukli, a muraközi rétes és a fritule fánkgolyók közös elkészítésén dolgoztak, majd ezután elfogyaszthatták első, önállóan készített horvát desszertjeiket.
leadfotó:123 rf.com
Oldalak
Hirdetés
