Salkaházi Sára tudta, hogy meg fogják ölni, mégis az élete árán védte az üldözötteket

Közel száz magyarországi zsidó megmentője a nyilas rémuralom idején
A Szociális Testvérek a vészkorszakban mintegy ezer üldözöttet hamis papírokkal segítettek és bújtattak. Valamennyi rendházuk telve volt velük, közülük majdnem százat személyesen Sára nővér mentett meg, aki ekkor a Bokréta utcai munkásnőotthont, a Katolikus Nővédő Otthont vezette.
December 27-én zsidók után kutató nyilasok körbevették az otthont, miután az egyik sértődött alkalmazott, a 18 éves Dömötör Erzsébet feljelentést tett, miután Sára nővér megmelítette neki, hogy nem nézi jó szemmel, hogy összeszűrte a levet az egyik ott elszállásolt katonával. Négy embert és Bernovits Vilma hitoktatót is őrizetbe vették. Sára nővér később érkezett, lett volna alkalma elmenekülni, de az otthon vezetőjeként vállalta a felelősséget, így őt is magukkal vitték.
Salkaházi Sára halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek. Húsz évvel később a zuglói nyilasper egyik vádlottja mondta el a bíróságnak, mi történt.
A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült, egy alacsony, fekete hajú nő – Sára nővér – a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett, és keresztet vetett. Mivel holttestét a jeges folyóba vetették, esetleges sírjának helye ismeretlen.
Boldoggá avatási eljárását a Szociális Testvérek Társasága 1996 végén kezdeményezte, lefolytatását a Szentszék 1997 januárjában engedélyezte. Boldoggá avatási dekrétumát XVI. Benedek pápa 2006. április 28-án írta alá, ünnepélyes kihirdetésére pedig szeptember 17-én került sor a budapesti Szent István-bazilika előtti téren, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá (illetve szentté) avatás 1083 óta, illetve az első alkalom, hogy Magyarországon a katolikus egyház egyszerű, középosztályból származó nőt emelt a boldogok sorába.
A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet honlapján rövid összefoglaló olvasható a Világ Igazai közé felvett személyek életéről és tevékenységéről. Salkaházi Sárát többek közt így méltatják: „1943-ban Kassán megmentették Grósz Mirjam és kisfia életét. Először Budapestre vitték őket az ottani rendházba, az asszonynak hamis papírokat szereztek, és névleg felvették a nővérek közé. A nyilas hatalomátvétel után a családot visszaszöktették Kassára. Mindketten túlélték a zsidóüldözést. Salkaházi Sára Budapesten maradt” – idézi az Index.
Szinte utolsó pillanatukig az emberi boldogság előmozdításáért küzdöttek.






























