Nem is elég a 8? Ennyit kellene aludnod az életkorod szerint: íme az ideális alvásmennyiség táblázata

Mit okozhat az alvás túl- vagy alulbecsülése?
A legtöbb ember még mindig azt hiszi, hogy a kialvatlanság csak fáradtságot okoz – pedig ennél sokkal mélyebbre ható következményei lehetnek. A krónikus alváshiány már néhány hét alatt is fokozott stresszreakciókat vált ki a szervezetben: nő a kortizolszint, romlik az immunrendszer működése, és csökken az agyi teljesítmény. Ennek hatására koncentrációzavar, ingerlékenység, memóriazavar, sőt hosszabb távon depresszió és szorongás is megjelenhet.
Fizikai szinten a tartósan kevés alvás fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések, a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát is. Az éjszakai pihenés során zajlik le a sejtek helyreállítása, a méregtelenítés, és ilyenkor állítja helyre az agy a tanult információkat – vagyis ha ez hiányzik, nemcsak a teljesítményed csökken, de hosszú távon az egészséged is veszélybe kerül.
A túlalvás sem jobb – kutatások szerint a napi 9 óránál több alvás felnőtt korban kifejezetten hátrányos lehet. Gyakran krónikus fáradtság szindrómára, depresszióra vagy hormonális zavarra utal. A túl sok alvás ráadásul paradox módon még fáradtabbá teheti az embert, mivel felboríthatja a természetes alvásciklust.
A megoldás: figyelj a saját testedre, és próbálj meg az életkorodhoz, életmódodhoz és biológiai ritmusodhoz illeszkedő alvásidőt kialakítani. Reggel ébredj ébresztőóra nélkül, és figyeld, mennyit alszol természetesen – ez lesz a valódi alvásigényed kiindulópontja.
Leadfotó: 123RF























