Baj van: ezt mindenképpen nézd meg a bolti lekváron, mielőtt megveszed

Rengetegen vásárolnak a boltban gyári lekvárt, de ezt előbb ellenőrizni kell rajta.
Vannak esetek, amikor nem szabadna a kosaradba tenni
Az emberiség már az ókorban is kereste a módját annak, hogyan tartósíthatná a gyümölcsöket, hiszen a friss termés mindig csak rövid ideig állt rendelkezésre. A lekvárkészítés gondolata ebből a szükségből született. A gyümölcsöt valamilyen formában megőrizni, hogy az íze, édessége és tápértéke a hidegebb hónapokban is elérhető legyen.
A legkorábbi feljegyzések szerint a Közel-Keleten és a Mediterráneumban már több ezer évvel ezelőtt is készítettek gyümölcsből sűrű, édes masszát, amelyet mézzel vagy sziruppal tartósítottak. A középkorban a cukor fokozatosan elérhetőbbé vált Európában, és ezzel együtt a lekvárkészítés is szélesebb körben elterjedt. A technika fejlődött, a receptek finomodtak, és lassan kialakultak azok a hagyományok, amelyek ma is meghatározzák a lekvárkultúrát.
Magyarországon a lekvárkészítés különösen mély gyökerekkel rendelkezik. A paraszti háztartásokban a nyár egyik legfontosabb eseménye volt a befőzés. A nagymamák üstben főzték a szilvalekvárt, amelyet órákon át kavartak, hogy elérje azt a sűrű, karamellizált állagot, amelyet ma is a hagyományos magyar lekvár csúcsának tartunk. A szilvalekvár mellett persze a barack-, meggy-, eper- és ribizlilekvár is népszerű volt, és minden családnak megvolt a maga receptje, amelyet generációról generációra adtak tovább.
A többség persze már a boltban vesz lekvárt, de nem árt vigyázni. Mire figyelj oda, azt a galériánkban megmutatjuk!
































