Kiadták a kórházak rangsorát: magyar szempontból viszont nincs ok az örömre
Sokan tudják, hogy abszolút nem mindegy, hogy milyen kórházba megyünk, ha ellátásra szorulunk.
Rengeteg kórház szerepel a listán
A magyar kórházi ellátórendszer működése alapvetően a közfinanszírozásra épül. Ez azt jelenti, hogy az állam biztosítja az ellátás kereteit, a finanszírozást és a szakmai szabályozást. A rendszer hierarchikus felépítésű. Az alapellátás, vagyis a háziorvosi praxisok jelentik az első belépési pontot, innen irányítják tovább a betegeket szakrendelésekre, majd szükség esetén kórházi fekvőbeteg-ellátásba. Persze vannak helyek, ahová nem kell beutaló.
Ez a modell papíron logikus, hiszen a háziorvos feladata lenne kiszűrni, mely esetek igényelnek magasabb szintű ellátást, és melyek kezelhetők helyben. A gyakorlat azonban egyre gyakrabban mutatja meg a rendszer gyenge pontjait. A háziorvosi praxisok jelentős része betöltetlen, a szakrendelések túlterheltek, a kórházak pedig sokszor olyan feladatokat is ellátnak, amelyek nem feltétlenül igényelnének kórházi szintű beavatkozást.
A kórházak működését ma Magyarországon három nagy tényező határozza meg: a kapacitások, a humánerőforrás és a finanszírozás. A kapacitások szűkülése az elmúlt években látványos volt, amire a Pénzcentrum is felhívta a figyelmet. 2025-ben 60 ezer 185 működő kórházi ágy volt az országban, ami egyetlen év alatt több mint ezerrel csökkent, tíz év alatt pedig több mint 8400 ágy tűnt el a rendszerből. Ez nem pusztán statisztikai adat, hanem a mindennapi ellátás egyik legfontosabb korlátja. Ha kevesebb az ágy, a kórházaknak gyorsabban kell forgatni a betegeket, rövidülnek az ápolási idők, és nő a nyomás az egész rendszeren.
Közben kijött a kórházak rangsora is, de hogyan is néz ki a lista, azt a galériánkban leleplezzük!
Leadfotó: 123RF – Illusztráció
Oldalak
