Mindent elfelejtesz? - itt a megoldás

Minden kimegy a fejéből? Úgy érzi, már semmire nem tud koncentrálni? Mutatunk egy trükköt, ami ezen segíthet.

Mindannyiunkkal megtörtént már, hogy sok órán át magoltunk, később mégsem tudtunk akár egy gondolatot is felidézni az olvasottakból. A szakember szerint jóval hatékonyabbak is lehetnénk, ha a jobb agyféltekét is „bekapcsolnánk” a tanulás során. Weitz Teréz 20 éve kutatja, hogyan működik az agyunk tanulás közben.

Legyen szó gyerekről vagy felnőttről, manapság mindenkinek egyre nehezebben megy a tanulás – de vajon miért nem vagyunk fogékonyak az új ismeretekre?

„Magolni egyébként sem hatékony, de az internet okozta információrobbanás szinte lehetetlenné tette a koncentrációt, a lényegkiemelést. Ilyenkor általában alig több mint az anyag 10 százalékát sikerül elsajátítanunk. Nem csoda, hiszen a bal agyféltekénkre hagyatkozunk, ami az írás-olvasás, a matematika, a racionális gondolkodás területe” – állítja Weitz Teréz, tréner és tanulás-módszertani szakértő.

A pusztán magolással tanulóknál azok sem jutnak sokkal többre, akik aláhúzzák, kiemelik az olvasottakat: „Ilyenkor valójában nem történik semmi, csak kifestik a könyvet” – mondja Weitz. Ennél egy fokkal alaposabbak azok a tanulók, akik ki is jegyzetelik az anyagot. Igaz, ilyenkor sokan nem a lényeget rögzítik, így ez sem könnyíti meg az emlékezést.

Azok esetében, akik hangosan felmondják maguknak a tanultakat, valamivel másabb a helyzet. Ha azonban ezt nem értő figyelemmel, hanem papagáj módjára teszik, az a vizsgán sem fog jobb eredményt szülni.

Mi tehát a hatékonyság titka?

„A lényeg, hogy ne ragadjunk le az anyag egyetlen részleténél, nyerjünk rálátást az egészre” – mondja a szakember, akinek módszerével volt, aki 6 ezer oldalt tanult meg a szigorlatra, a vizsga végén a professzor ráadásul külön gratulált a kiváló teljesítményhez. De arra is akadt már példa, hogy egy 17 éves fiatal 5 perc alatt nem kevesebb, mint 67 idegen szót tudott rögzíteni a memóriájába. Hogyan lehetséges ez?

„Amikor a bal agyféltekénket használjuk a tanuláshoz, csak az egyes elemeket látjuk" – mondja Weitz. A bal félteke arra hasznos, hogy megragadjuk a lényeget. Ha azonban a jobb féltekét is bevonjuk a folyamatba, az agy átfogó képet alkot. Ehhez szükséges elsajátítani egy másfajta jegyzetelési technikát is, ami nem a megszokott lineáris, sokkal inkább a térbeli gondolkodást segítő módszer.

Ebben az esetben is szükség van a megfelelő kulcsszavak memorizálására, ám a számok, az idegen szavak és a nevek elsajátítását külön technika segíti.

„Ha az egész agyamat használom a tudás elsajátítására, akkor akár az anyag 90-91 százaléka is megmaradhat a fejemben, a megfelelő ismétlési ütem mellett. A módszer már az óvodától kezdve alkalmazható: ha például a gyerekek lerajzolják egy vers “történetét”, mire a rajz elkészül, már meg is tanulták a verset. A két agyféltekés tanulás ugyanakkor különösen hasznos a szülők, az idősebb generáció esetében, akik már a karrierváltás miatt tanulnak, és úgy tapasztalják: az agyuk nem fog úgy, mint régebben.”

Weitz Teréz 1995 óta tanít nyelviskolában, és 20 éve kutatja, hogyan működik az agyunk tanulás közben. A tudományos modelleket a gyakorlatban is kipróbálta, majd kiválogatta mindazokat, amelyekről úgy érezte: valóban hatékonyan működnek. Számos diákja egészen fiatalon tett közép, vagy akár felsőfokú nyelvvizsgát.

„Nem hiszek a trénerek mantrájában, miszerint csak akarnod kell, és meg tudod csinálni. Attól, hogy odaállok a tükör elé, és ezt mondogatom, még nem jutok egyről a kettőre. A tréningem fontos része a stresszkezelés és a személyiségelemzés, a végén pedig a magabiztos előadástechnikát is begyakoroljuk” – zárja a szakértő.

Ma már nagyon ritka, hogy valakinek csak egy szakmája van, és nem kell tovább képeznie magát. Ezért olyan fontos, hogy jobban ismerjük a tudás elsajátításának gyakorlati módszereit.

Lead Fotó: 123rf