A csendes felmondás már nem trend, hanem járvány – te észlelted már magadon a jeleit?

A munkahelyi kiégés ma már nem mindig látványos – gyakran némán, észrevétlenül indul. Lehet, hogy te is átéled, csak még nem nevezted nevén.
A jelenség, ami észrevétlenül szivárog be a mindennapokba
A csendes felmondás néhány éve még egy friss, sokat vitatott fogalom volt, ma viszont már sokkal inkább egy fennálló, tartós munkahelyi jelenség, amely lassan, de kitartóan terjed. A legnagyobb probléma vele az, hogy szinte észrevétlenül kezdődik: nem jár látványos konfliktusokkal, nincs drámai bejelentés, sem nyílt konfrontáció – csupán apró változások a viselkedésben, amelyeket eleinte maga az érintett sem feltétlenül vesz komolyan. A kutatások szerint az emberek jelentős része nem azért „mond fel csendben”, mert nem akar dolgozni, hanem azért, mert úgy érzi, nem kap elegendő visszajelzést, támogatást vagy megbecsülést. A munkakultúra is átalakulóban van: a világjárvány után sokan átértékelték, mennyit hajlandók feláldozni a munka oltárán, a generációk közötti elvárások pedig tovább erősítik ezt a trendet.
A csendes felmondás nem azt jelenti, hogy valaki feladja a munkáját, hanem azt, hogy a minimumra korlátozza az energiáit. Eltűnik a lelkesedés, a kreatív hozzájárulás, az önkéntes túlórák, a kezdeményezőkészség – marad az, ami kötelező. A „csak annyit teszek, amennyi a munkaköri leírásban szerepel” hozzáállás mára milliók hétköznapjainak része lett, és nemcsak a dolgozókra, de a munkahelyi légkörre is jelentős hatással van.
Ha magadra ismersz abban, hogy a munka gondolata már reggel feszültséget hoz, hogy a nap végére mentálisan üresnek érzed magad, vagy hogy nem érdekel már, mi lesz egy-egy projekt sorsa – lehet, hogy te is a csendes felmondás útján jársz. Sokszor nem is a munkából való kilépés vágya vezérli ezt az állapotot, hanem a megküzdés egy formája: egy láthatatlan védelem, amit saját energiáink és mentális egészségünk érdekében építünk fel.
A következő oldalon eláruljuk, melyek a legtipikusabb jelek – és miért vált ma ekkora „járvánnyá” ez a jelenség - lapozz!


























