Nehezebben kapod meg a kiszemelt állást, ha ilyen hobbi szerepel az önéletrajzodban

Az önéletrajz hobbikra vonatkozó sora sokáig afféle kedves mellékszereplő volt. Olyasmi, amit akkor írtunk bele, ha maradt hely, és ami elvileg azt volt hivatott megmutatni, hogy nem csak dolgozni tudunk, hanem emberek is vagyunk. Aztán a munkaerőpiac finoman, de határozottan megváltozott. Ma már minden sor üzenet. Minden szó értelmezhető. És igen, minden hobbi beszél rólunk, még akkor is, ha mi csak lazának vagy őszintének szántuk.

Fontosabb jelentése van, mint gondolnánk

Egyre több HR-es és vezető vallja be off the record, hogy az önéletrajz végén szereplő pár sor sokkal többet nyom a latban, mint gondolnánk. Nem azért, mert ne lenne mindenkinek magánélete, hanem mert a kiválasztás során minden kapaszkodót keresnek, ami segít eldönteni, milyen ember ül majd be hétfő reggel az irodába. Terhelhető? Csapatjátékos? Tud fókuszálni? Vagy inkább elmerül a saját világában?

A probléma ott kezdődik, hogy bizonyos hobbikhoz még mindig erős sztereotípiák tapadnak. Hiába élünk 2026-ban, a beidegződések nem tűntek el, csak halkabbak lettek. Egy-egy ártatlannak tűnő tevékenység mögé olyan tulajdonságokat képzelnek, amelyek lehetnek igazságtalanok, de a döntéshozatal pillanatában mégis hatnak. És mivel a pályázók száma sokszor többszöröse a nyitott pozícióknak, bőven elég egy apró kérdőjel ahhoz, hogy valaki a „talán” kupacból az „inkább nem” kategóriába kerüljön.

A következő oldalon kiderül, melyik az a hobbi, ami meglepően gyakran vált ki ilyen kérdőjeleket, és miért nem mindig úgy csapódik le, ahogy a jelentkezők gondolják.