10 hátborzongató tény, amit nem tudtál a csernobili atomkatasztrófáról

Ma 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a csernobili atomkatasztrófa, az ukrajnai Pripjaty és Csernobil városok melletti Vlagyimir Iljics Lenin atomerőműben, ami még ma is hatással van a mindennapjainkra. Összeszedtünk most néhány olyan hátborzongató tényt, amelyeket szinte senki sem tudott a katasztrófáról. Te hallottál már róluk?

35 éve történt a világ egyik legnagyobb katasztrófája

A balesetet megelőző nap a kezelőszemélyzet kikapcsolta az atomerőmű reaktor vészhűtési rendszerét, majd a reaktor diszpécseri utasításra még fél napig vészhűtés nélkül üzemelt, így a 4-es reaktorblokknál gőzrobbanás következett be. A világ a svéd tudósoktól szerzett tudomást a balesetről, amely 35 évvel ezelőtt megrázta az egész világot. A lakosság evakuálása a sugárszennyezett területről csupán 36 órás késéssel kezdődött meg, ezzel katasztrófális egészségügyi következményeket okozva. A mai Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország területén hatalmas területek szennyeződtek be, nagyjából 320 ezer négyzetkilométeres területet érintett a robbanássorozat.

"A szovjetunióbeli csernobili atomerőműben baleset történt. A jelentések szerint az egyik reaktor sérült meg és többen megsebesültek. Az illetékesek megkezdték az ukrajnai atomerőműben keletkezett üzemzavar megszüntetését. A károk felszámolására kormánybizottságot hoztak létre. Stockholmban közben bejelentették, hogy Dániától Finnországig észlelték a radioaktív sugárzási szint hirtelen növekedését. Ottani szakértők szerint a radioaktív felhő rövid időn belül eljutott a Skandináv-félsziget fölé"

/Az első magyarországi híradás a balesetről a Petőfi Rádióban 1986. április 28-án 21 órakor//

Az atomkatasztrófa évfordulója kapcsán összeszedtünk most 10 elképesztő és egyben hátborzogató tényt, amit csak kevesen tudtak a csernobili törtétekről. Íme!

1. Az üzemi balesetek többsége a statisztikák szerint éjszaka, vagy ünnepek közeledtével történik, amikor a dolgozók fáradtabbak és türelmetlenebbek, hiszen mindenki menne haza a családjához. A csernobili erőmű balesete is a nagypéntek utáni szombat hajnalán, fél kettőkor történt, húsvét előtt egy nappal, 1986. április 26-án.

2. Tudományosan nem bizonyított tény, hogy a csernobili baleset hatására nőtt volna a rákos megbetegedések száma. Ennek az az oka, hogy a nyolcvanas évek második felében világszerte egységesen nőtt a rákos megbetegedések előfordulása, így nem tudták megmondani pontosan, hogy köthető-e a katasztrófához.

3. A plutóniumból származó sugárzás intenzitása több mint 24 ezer év alatt mindössze a felére csökken, így sokáig lakhatatlan lesz még a szennyezett terület.

4. Azt gondolnánk, hogy a másik három még ép csernobili reaktort azonnal leállították a robbanás után, azoban ennek pont az ellenkezője történt: újraindították őket, és még 13 évig üzemeltek.

Lapozz a cikk folytatásáért!

Fotó: Antonio Batinić/Pexels, Wendelin Jacober/Pexels