„Megfeszített erővel dolgozom azon rengeteget, hogy spontán és laza legyek” – Interjú Tóth Eduval

Április 5-én lesz az est bemutatója. Hogy állsz vele? Minden teljesen kész?
Kilencven százalékosnak mondanám. Az előző önálló estemnek, az Azonnal műhelynek az volt a lényege, hogy az esküvői fotónkkal indítottam, majd végigmentem az óvodán, általános, közép –és főiskolán, ezután pedig következett az emigráció, az 5 év London és 2 év Barcelona, majd a hazatérés, és… (dobpergés)… a házasélet kezdete. A Nem kell annyira akarni! némileg különbözni fog ettől. Hosszabb blokkokból fog állni, valamint hangsúlyosabbak lesznek az elmélkedések, mindemellett pedig még inkább bő lére eresztek bizonyos ötleteket, próbálván ugyanannál a témakörnél maradni, ami sosem volt erősségem, de most majd teszek rá néhány kísérletet, hátha.
Tervezed, hogy vidékre is elviszed az előadást?
Természetesen. Ha hívnak, akkor mindenképp szeretném.
Az új esten kívül mivel foglalkozol még mostanában?
Felméri Péterrel és Dave Thompsonnal van egy angol nyelvű estünk, a Jammin’ in Budapest. Havi szinten jelentkezünk vele. Feldob, hogy újra beindult. Szerepelek az új Duma Roast produkcióban is, melyben ezúttal Majkát pörköljük. A Dumaszínházon kívül is rengeteg minden van, ami foglalkoztat, Janklovics Petivel el fogunk indulni az országos Team Slam Poetry versenyen, valamint szeretném végre befejezni a könyvemet, melynek kézirata már égeti a zsebemet. Folyamatosan gyűlnek a szösszenetek, mely már az összeszerkesztési fázisban tart, de mindeközben január elsején megszületett a fiam, aki elképesztő impulzust és alkotói motivációt jelent számomra, így most kreatív alapanyagból nincs hiány, viszont épp az utolsó évemet taposom az egyetemen, ahol a szakirányosított tárgyak, az államvizsga, a szakdolgozat, illetve egy szakmai nyelvvizsga teljesítése vár rám. Van egy regény tervem is, amint kezemben lesz a diplomám, rögtön nekiesem. A legnehezebb most az, hogy kibírjam, hogy ne a könyvvel, hanem az iskolával foglalkozzam, a babázás és az új önálló estemre való készülés már egyáltalán nem zárja ki egymást, hiszen a legerősebb ötletek mindig altatás közben születnek.
























