18 dolog, ami megváltozott, amióta anya vagyok

17. Imádom a szórólapokat
Az olvasás mostanság bizony kimerül a tusfürdők összetevőinek tanulmányozásában és az akciós újságok lapozgatásában. Egyébként marha idegbeteg tudtam lenni, ha minden hülyeséggel telenyomták a postaládánkat. (A barátnőm kutyájának mondjuk mindig jól jött a sétáknál.) De most, most nagyon is kedvelem a szórólapokat. Szóval, én, aki kiborult a folyton kipotyogó papírhalmokon, most szalad, hogy dobtak-e be valamit. A múltkor például egy kerületi „gyerekruhás megmozdulásról” értesítettek, amire ugyan nem mentem el, de már azért számon tartom, mikor hol milyen babacuccokat lehet vásárolni. A tévében is valahogy megtalálnak a gyerekruhás reklámok, úgyhogy adott időben meg is jelenek hiénázni az adott üzletben a hirdetett kis holmikért. Mert csak csütörtökön lehet kettesével vásárolni annyiért…
18. Walker velünk van
Ha Lölő alszik (és én nem alszom vele), és megvagyok minden házimunkával, akkor lezöttyenek a tévé elé. Őszintén örülök, sőt már-már várom is, hogy texasi kopóként felbukkanjon Chuck Norris a képernyőn. A haját meg azt a sejtelmes mosolyt még mondjuk mindig nem értem. Hogy lehet minden jelentben ugyanolyan az arca valakinek?! És amúgy a mexikói sorozatok mindegyikében kiderül, hogy tulajdonképpen mindenki mindenkinek a testvére, csak még senki sem tud róla.


























