Ezért nem szabad soha teljes sötétben aludni: megdöbbentő, mi az oka

A test belső biológiai órája valójában nem szereti a teljes sötétséget
A szakértők szerint a teljes sötétségben való alvással az az egyik legnagyobb probléma, hogy felboríthatja a szervezet természetes cirkadián ritmusát, vagyis azt a belső biológiai órát, amely a nappalok és éjszakák váltakozásához igazodik. Bár elsőre logikusnak tűnik, hogy minél sötétebb a környezet, annál jobb az alvás, a valóság ennél árnyaltabb. A kutatások azt mutatják, hogy a minimális, természetes fény jelenléte segíthet a szervezetnek abban, hogy pontosabban „érzékelje” az idő múlását még alvás közben is. Amikor azonban teljes sötétségben alszunk, a testünk nem kap semmilyen külső visszajelzést a környezeti fényviszonyokról.
Ez hosszabb távon összezavarhatja a melatonin termelődését, amely az alvás-ébrenlét ciklus egyik kulcshormonja. A túlzottan homogén, mesterségesen sötét környezet miatt a szervezet „túlkompenzálhat”, ami azt eredményezheti, hogy reggel nehezebben ébredünk fel, napközben fáradtabbak vagyunk, és az energiaszintünk is ingadozóbbá válik. Egyes vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a teljes sötétségben alvók körében gyakoribb lehet a belső óra elcsúszása, különösen akkor, ha napközben sem kapnak elegendő természetes fényt. Ez a jelenség hosszabb távon nemcsak az alvás minőségét ronthatja, hanem hatással lehet a hormonháztartásra, az anyagcserére és akár a hangulatra is. A test tehát egyszerűen „elveszíti a kapaszkodót”, amely segítene neki eligazodni a nappal és az éjszaka természetes váltakozásában.
























