Végleg eldőlt a nagy vita: Erre a szülőnkre tényleg jobban hasonlítunk
Sokáig azt hitte az emberiség, fele-fele arányban örököljük szüleink tulajdonságait. Kiderült azonban, hogy a genetika mást mutat: egyes személyiségjegyeinket, vonásainkat mindig ugyanattól a szülőtől kapjuk.
A tudományos válasz az öröklődés titkaira
Sokan hallottuk már: „Tiszta anyád vagy!” vagy épp azt, hogy „Ugyanúgy jársz-kelsz, mint apád!”. Ezeket a megjegyzéseket már gyerekkorunktól kapjuk, és a legtöbben azt hisszük, hogy a külsőnk és a belső tulajdonságaink fele-fele arányban jönnek anyánktól és apánktól. A genetika viszont ennél jóval árnyaltabb képet mutat. Vannak jellemzők, amelyeket szinte mindig inkább az egyik szülőtől öröklünk, míg másoknál valóban keveredik a két „forrás”. A tudomány az elmúlt évtizedekben egyre pontosabban feltérképezte az öröklődés működését. Ma már tudjuk, hogy például a mitokondriális DNS kizárólag az anyától származik, így bizonyos betegségekre való hajlamot, anyagcsere-folyamatokat és az energiaszint egy részét az édesanyánk génjei befolyásolják. Ezzel szemben olyan tulajdonságoknál, mint a magasság, a csontszerkezet vagy egyes arcvonások, gyakran az apai gének hatása erősebb.
A személyiségünk és a szokásaink sem csak „tanult dolgok”: részben a génjeinkben vannak kódolva. Természetesen a környezet, a nevelés és az élettapasztalatok is formálnak minket, de a genetikai alap sok mindent meghatároz. Érdekes módon bizonyos érzelmi reakciók, a stresszhez való viszony vagy akár a humorérzék is mutat öröklődő mintázatot – és ezeknél is kimutatható, hogy melyik szülő hatása erősebb.
Galériánkban bemutatjuk, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint, milyen tulajdonságainkat melyik szülőnknek köszönhetjük
Leadfotó: 123RF
Oldalak
