Az évkezdet leglátványosabb, szabad szemmel is látható csillagászati eseménye a Quadrantidák meteorraj érkezése, amely minden évben január első napjaiban sejlik fel az égbolton.
Január elején ismét érdemes lesz az égre emelned a tekinteted
A raj december 28-tól január 12-ig aktív, ebben az időszakban érdemes tekintetünket egy-egy hullócsillag reményében az égboltra vetni - írja új bejegyzésében a Svábhegyi Csillagvizsgáló. Hozzáteszik: a valódi csúcs január 3-án az éjszakai órákban várható, a raj radiánsa is a késő éjjeli órákban emelkedik a horizont fölé.
A megfigyelésre legalkalmasabbak a január 4-i hajnali órák – noha a hajnali fél egykor 68 fokos magasságban delelő telihold sajnos alaposan megnehezíti majd a megfigyelést. A Quadrantidák ez alkalommal az előrejelzések szerint óránként körülbelül 80 hullócsillagot fog az északi égboltra rajzolni.
Video Szem nem maradt szárazon: 10 éves a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány
Ezzel felveszi a versenyt az augusztusi Perseidákkal és a decemberi Geminidákkal is – a raj mégsem kap annyi figyelmet, mint hasonlóan aktív társai. Pedig különlegességekből nincs hiány.
Lapozz, a cikk folytatását a galériában olvashatod el!
Az első furcsaság, amivel szembesülünk, az az elnevezés. Minden raj arról a csillagképről (vagy konkrétan egy csillagról) kapja a nevét, ahová a meteorrajhoz tartozó hullócsillagok által kirajzolt vonalak visszafelé meghosszabbítva összefutnak. Ezt hívjuk a raj radiánsának. A Perseidák radiánsa a Perseus csillagképbe, a Geminidáké a Geminibe, a Quadrantidák radiánsa viszont a Bootes (Ökörhajcsár) csillagképbe esik – akkor miért nem Bootidákról van szó? A válaszhoz fel kell lapoznunk a tudománytörténettel foglalkozó könyveket: az égbolt azon területére, ahová a radiáns esik, Jérôme Lalande francia csillagász javasolt új csillagképet 1795-ben, amelyet Quadrans Muralisnak, azaz Fali Kvadránsnak nevezett el. 1825-ben jöttek rá hogy a január eleji meteorok radiánsa az akkor még létező csillagképben van, 1839-ben pedig arra, hogy visszazatérő meteorrajról van szó. Ezt a kissé mesterkéltnek tűnő konstellációt az 1922-es, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által kidolgozott, modern csillagképlista viszont már nem tartalmazta. Így hát a Quadrans Muralis élt 127 évet – a meteorraj elnevezése viszont az elnevezési hagyományokat megtartva továbbra is Quadrantidák maradt.
Kattints a további képekért!
Leadfotó: 123rf
