Fellélegezhetnek a síelők: jön a hó az Alpokban

Az utóbbi hetekben sokat írtunk arról az aggasztó helyzetről, ami a klímaváltozás miatt az európai magas hegységekben kialakult. A síelőket még 2025 utolsó napjaiban is felettébb bosszantotta, hogy nincs hó, a világ dolgai iránt fokozottan érdeklődőket pedig aggasztja. Utánajártunk, mi jöhet még ebben a téli idényben? A téli sportok szerelmeseit megnyugtathatjuk: a természet januárban megmutatja igazi arcát, mert jön a hó!

A meteorológusok mindenkit megnyugtatnak, s az olasz Alpokból érkező képek bizonyságul is szolgának: visszatér az igazi tél, jön a hó és a -20 fok körüli éjszakák! Olaszországban már ízelítőt kaphattak az utazók arról, tél tábornok csak felkészült, s januárban lecsap! Január első napjaiban komoly havazás és nagy hideg várható.

Fiatal anyák igénye

Mindazonáltal fülembe csengenek azok a mondatok, amelyeket Ausztria egyik legelismertebb idegenforgalmi szakembere mondott. Mario Siedlerről van szó, aki már több mint 20 éve vezet meghatározó síparadicsomokat, a legtöbb időt Obertauernben töltötte. A közeli Schladmingban hotelt üzemeltet felesége és gyermekei. Ez a városka hatalmas síközpont, világhírűvé vált az esti világ kupa versennyel. Siedler azonban Obertauernért dolgozik, gyakran nyilatkozik portálunknak is, miként a másik ász, az egykori board világ kupa dobogós, Silvia Grillitsch is, aki pedig Ausztria legnagyobb síiskoláját működteti, ráadásul szállodája és apartmanháza is van.

A két személyiséget most lapunk kedvéért hoztam össze a Schaidberg felvonó alján, ott, ahol a kezdőknek épült pálya van. Feltűnően sok a gyermek és a magyar. Silvia ezt azzal magyarázza, egyre többen értik meg, hiába enyhébbek a telek, a nagyvárosi lét valósággal a hegyekbe űzi az embereket, mert kell a mozgás és a jó levegő. Ebben nagy szerepe van a fiatal anyáknak, akik a síiskolákra bízzák a kicsiket, így ők is csúszkálhatnak egy kicsit, miközben a gyerek megtanulja a síelés fortélyait.

Példa a Maldív-szigetek

Az igazi idény most indul be, február-márciusban legalább 140 oktató lesz szolgálatban csak Obertauernben, ráadásul rengetegen jönnek még április elején is, mert a Húsvét későn lesz, Obertauernben pedig május elejéig kitart a hó. A híres Kincskeresést is áprilisban tartják, jónéhány hétvégére már most sem lehet szállást kapni, pedig az árak magasak. Egy magánóra síedzővel 100 euro körül mozog, a jobb hotelekben félpanzióval egy szoba frekventált időszakban 400 euróba kerül.

Mario Siedler mosolyogva teszi hozzá azt, amit a cikk elején írtam. Három évvel ezelőtt történt, amikor feltűnést keltő nyilatkozatot adott a HighLife televíziós műsoromnak. Ebben kifejtette, az Alpokban egyre kevesebb a hó az éghajlatváltozás miatt, ráadásul a mesterséges hó előállítása is egyre drágább. Tehát a pályákon lehet síelni – csak egyre drágábban. A hóhatár feljebb kúszik, s két-három évtizeden belül a síelés olyan luxus lesz Európában is, mint most a téli üdülés a Maldív-szigeteken.

Apropó Maldív-szigetek. Ott sem jobb a helyzet, mert emelkednek a tengerek, s a legújabb tudományos prognózisok szerint 70 éven belül eltűnik a jelenleg földi paradicsomnak számító korallzátony gyűrű. A fő gondot a jéghegyek olvadása, s az ebből keletkező tengerszint emelkedés okozza. A mérések szerint 1950-1993 között évente átlagosan 1,4 milliméterrel emelkedett a Maldív körül a tengerszint. Sajnos ez az érték ma már 3,3 milliméter évente. A pesszimisták szerint tehát se síelés nem lesz – se nyaralás a Maldívon…

A hóágyúzás ára

A jelek szerint az ember nem tanul semmiből. 2025-ben ugyanis a felmelegedésért felelős széndioxid kibocsátás a világon nemhogy csökkent – egyenesen nőtt 38 milliárd tonnára! Ezt némileg enyhíteni fogja idén, hogy a La Nina áramlás meghatározó lesz 2026-ra. Ez azt jelenti, hogy a hidegebb éghajlati ciklus és a felerősödő passzátszelek hatására a Csendes óceán vízfelszíne lehűl, Dél-Amerika környékén a tenger alsóbb rétegeiből a felszínre tör a hűvösebb víz. Európára nézve ez általában hidegebb telet és több havat hoz. Ennek előjeleként értelmezik, hogy október végén a Balkánon jelentős havazás volt, Izland pedig novemberben gyakorlatilag elsüllyedt a hóban.

Hugues Francois, a Francia Környezetvédelmi Intézet vezető kutatójának elemzése Európa 28 országában 2234 sírégiót vizsgált, s arra a következtetésre jutott, ha nem hóágyúznának, akkor 53 százalékukat azonnal be kellene zárni, mert nincs természetes hó. A hógyártás azonban borzalmas természeti pusztítással jár: az elemzés szerint 13 százalékkal nő a vízfogyasztás és legalább 18 százalékkal az elektromos áram iránti igény – mert a gépeket működtetni kell. Műhó tehát lesz – de milyen áron?

Az biztosra vehető, hogy az extrém időjárási helyzetek száma megnő – miként igaz volt ez 2025-re is. Emlékezzünk csak a februári ausztráliai, vagy a nyári texasi vagy éppen a decemberi kaliforniai árvizekre, nem beszélve az ellentétes folyamatokról, tehát a szárazságról, ami sok-sok tűzvészt okozott. Aggasztó a tavalyi 13 forgószél az Atlanti óceán fölött, s a 31 tájfun a Csendes óceáni régióban -melyek közül öt volt a legmagasabb kategóriába sorolt, márpedig ez a mérések kezdete, tehát 170 év óta csak egyszer, 2005-ben fordult elő.

A helyzetet azonban nem látja sötéten az obertauerni vezér, elvégre a közel 2000 méteres magasság egyedülálló lehetőséget ad a falunak. Nem véletlenül világcsúcstartó egy millió vendégéjszakával alig 5 hónap alatt – miközben alig négyszázan lakják…

Fotók: Oltványi Tamás