A különös égitest viszont mégiscsak felelős a Quadrantidák meteorrajért, így az azonosítás után további kutatások következtek. Ezek azt feltételezik, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez az objektum hagyhatta maga mögött azt a nem túl kiterjedt porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik Földünkkel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját. A hangsúly a kis kiterjedésen van, amihez még az is hozzájárul, hogy a felhő gyakorlatilag derékszögben találkozik a Föld pályájával. A Quadrantidák ezáltal rövid, mindössze néhány órás csúcsidőt produkál. Így nagyon fontos a pontos előrejelzés, hogy a januári hidegben a takaróhoz fagyott megfigyelők ne maradjanak le a látványosságról.
3/4
Fotó: 123rf
Video Itt a nagy 2026-os szerelmi horoszkóp: érzelmi áttörések éve jön
A különös égitest viszont mégiscsak felelős a Quadrantidák meteorrajért, így az azonosítás után további kutatások következtek. Ezek azt feltételezik, hogy a 2003 EH1 valójában az ötszáz éve távol-keleti csillagászok által megfigyelt C/1490 Y1 jelű üstökös magja. Ez az objektum hagyhatta maga mögött azt a nem túl kiterjedt porfelhőt, amely minden évben, január első napjaiban találkozik Földünkkel, keresztezve bolygónk Nap körüli pályáját. A hangsúly a kis kiterjedésen van, amihez még az is hozzájárul, hogy a felhő gyakorlatilag derékszögben találkozik a Föld pályájával. A Quadrantidák ezáltal rövid, mindössze néhány órás csúcsidőt produkál. Így nagyon fontos a pontos előrejelzés, hogy a januári hidegben a takaróhoz fagyott megfigyelők ne maradjanak le a látványosságról.