A következő nap is ropogós lesz a rántott hús – a modern nagyik így oldják meg

Mi magyarok egyszerűen imádjuk a rántott húst, viszont nehéz elérni, hogy másnap is remek állaga legyen.

A modern nagyik azonban ismernek pár trükköt

A rántott hús története messzebbre nyúlik vissza, mint azt elsőre gondolnánk. Bár sokan úgy vélik, hogy a klasszikus bécsi szelet, azaz a Wiener Schnitzel az osztrák konyha találmánya, valójában a panírozott hús eredete egészen a bizánci korig vezethető vissza.

A panírozás technikáját a Konstantinápolyt ostromló arabok tanulták el a helyi szakácsoktól, majd elterjesztették az Ibériai-félszigeten, ahol az andalúziai konyha része lett. Innen jutott el Itáliába, ahol a milánói szakácsok a 16. században már aranyporral hintett húsokat szolgáltak fel az előkelőségeknek. Elvileg innen ered a „szegények aranya” kifejezés, amely a panírt illeti.

A legenda szerint Radetzky tábornagy hozta el a cotoletta alla milanese receptjét Bécsbe, ahol a borjúból készült, tojásba és morzsába forgatott szelet hamar az osztrák konyha büszkeségévé vált. A Monarchia idején ez az étel átszivárgott Magyarországra is, ahol a magyar háziasszonyok gyorsan saját képükre formálták: borjú helyett sertés vagy csirke került az asztalra, és a panírozás technikája a hétköznapi konyha részévé vált.

Mindenki ismeri, mindenki szereti, és mindenki tudja, hogyan kell elkészíteni, vagy legalábbis azt hiszi. Milyen trükköket ismernek a modern nagyik, azt a galériánkban megmutatjuk!

A rántott hús a magyar konyha közös nevezője: legyen szó kisvendéglőről, Balaton-parti büféről vagy elegáns étteremről, általában ott van az étlapon. A ropogós, aranybarna panírban sült omlós hús mellé legtöbbször sült krumpli, krumplipüré, rizs kerül köretnek valamint uborkasaláta. Ez a vasárnapi ebéd, ahogyan azt generációk óta ismerjük.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF