Az évszázadnál is hosszabb ez a nap, de a mogorva Bill Murray minden másodpercét felejthetetlenné teszi

A Viasat Film csatornája február 2-án egész nap az Időtlen időkig (Groundhog Day) című 1993-as amerikai vígjátékot fogja vetíteni. Ugyan csak egy frappáns kis gegről van szó, de Harold Ramis fergeteges műremekét tényleg szívesen újranéznénk, egymás után ötször-hatszor is.

A Mormota-nap sohasem érhet véget

Nehéz volna megmondani, hogy melyik a kilencvenes évek legsikerültebb vígjátéka, de egy nagy gonddal összeválogatott "örökranglistán" bizonyára előkelő helyezést érne el Harold Ramis 1993-as kultuszműve, a Groundhog Day (balkezes magyar keresztségben: Idétlen időkig). A Bill Murray és Andie McDowell főszereplésével készült vígjáték nem csupán azért izgalmas, mert remekül összerakott, stílusos, ötletes és az első percétől az utolsóig szórakoztató, hanem azért is, mert szorosan kötődik egy jeles eseményhez. Az Egyesült Államokban február 2-án tartják a hivatalos Mormota-napot - erre utal a film eredeti címe is -, melynek lényege, hogy a Pittsburghtől 105 km-re található kisváros, Punxsutawney "kabalaállata" egy vicces szertartás kíséretében megjósolja, hosszú télre, vagy korán érkező tavaszra számíthatnak-e az emberek.

Nos, a Groudhog Day (mostantól az amerikai címet használjuk) történetének főhőse, Phil Connors (Murray) egy Pittsburgh-i tévécsatorna időjósaként érkezik a szürke kisvárosba, hogy kétfős stábjával - Ritával, a producerrel (McDowell) és Larry-vel, az operatőrrel (Chris Elliott) - a Mormota-napról tudósítsanak. A munkát pár perc alatt elvégzik ugyan, de egy hóvihar miatt a városban rekednek. Amikor a nagyképű, mogorva Phil másnap reggel felébred a panziójában, döbbenten konstatálja, hogy ismét február másodika, Mormota-nap van. Ezerszer - sőt annál is többször - újraéli ugyanazt a napot. És ez még csak a film alaphelyzete!

A Groundhog Day a felszínen ugyan romantikus vígjáték - hiszen Phil végső soron Rita kegyeiért küzd a maratoni hosszúságú "időviharban", és a végén célt is ér -, de a posztmodern ember megváltozott időérzékeléséről, a "minden egész eltörött" ezredvégi élményéről is szól. Nem csoda, hogy tengernyi filozófus és esztéta elemezte, nem egyszer Arisztotelészt, Nietzschét vagy épp Gilles Deleuze-t emlegetve a film kapcsán.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: Columbia Pictures