Ilyen hatással van a zaj az egészségünkre: sokkoló, milyen következményekkel járhat, ha súlyos zajterheléssel élünk együtt

Földünkön évente egy decibellel nő a háttérzaj mértéke. Napjainkban az unió lakosságának 65 százaléka, a magyar lakosságnak pedig 40 százaléka él és dolgozik az egészséget is károsító 55 decibeles határértéknél nagyobb zajszint mellett. Európa lakosságának 1,4 százaléka pedig már olyan súlyos, 75 dB feletti zajterheléssel él együtt, amely meghaladja az egészségügyi határértéket.

Egyre zajosabb bolygón élünk

Az előbb felsorolt rendkívüli körülmények a visszafordíthatatlan halláskárosodás mellett idegrendszeri és agyi károsodással is járnak, nem beszélve az alvási zavarokból adódó fáradtságról vagy a magas vérnyomásról. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, az EEA, becslései szerint a környezeti zaj hosszú távon évente 12 000 idő előtti halálesetért felelős, és Európa-szerte 48 000 új szívbetegséghez járul hozzá. Becslések szerint emellett 22 millió embert érint tartósan erősen zavaró zajterhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban. A zajterhelés hosszabb távon kihat az ember munkahelyi teljesítményére is, a gyerekeknél pedig tanulási nehézségeket okozhat. Egyes orvosi szakvélemények szerint a zajproblémák miatt akár 8-10 évvel is kevesebbet élhetünk. A környezeti zaj befolyásolja a beszédérthetőséget, a hangtisztasági fokot, valamint az utózengési időt (a visszhangosság mértékét) is, melyek alacsony értékei rendkívül zavaróak lehetnek. Egy sportcsarnokban a pályán lévő játékosok és edzők között a kommunikációt nagyban nehezíti, hogy a rossz akusztikai körülmények miatt nem értik jól egymás szavát. Ennek ellensúlyozására egyre hangosabban beszélnek, nő az átlagos hangnyomásszint. Az állandó zaj és koncentrált figyelem 1-2 óra után fáradtságot okoz, ez rossz hatással van a sportolók közérzetére, továbbá csökkenti a sportteljesítményt is. A zajszennyezés ugyanolyan veszélyes hatású lehet, mint a légszennyezés vagy a káros vegyi anyagok.

Lapozz folytatjuk!