Már óvodás korban a szépség körül forognak a kislányok gondolatai - Aggasztó eredményre jutott egy kutatás

Ma már széles körben ismert és kutatott jelenség, hogy a közösségi média használata rendkívül rossz hatással van a tinédzserek testképére. Egy vizsgálat azonban rávilágított: a lányok esetében a saját külsejükkel kapcsolatos fókusz már bőven a tinédzserkor előtt megjelenik és ezzel foglalkozni kell.

Van egy 6 éves lányom, akit tudatosan igyekszem úgy nevelni, hogy a külsejével kapcsolatban ne fogalmazzak meg semmilyen értékítéletet; se pozitívat, se negatívat. Persze, nem mondom, hogy még sosem csúszott ki a számon, hogy nagyon szép, hiszen melyik szülőnek ne a saját gyereke lenne a legszebb, de egy kezemen meg tudom számolni, hányszor fordult elő az évek alatt. Emellett az öltözködésében is inkább a kényelmet részesítettem előnyben, hiszen a legfontosabb, hogy csúszhasson-mászhasson-sarazhasson, tehát szabadon mozoghasson. Egész jól is ment a dolog, amíg nem tudott beleszólni a saját öltözködésébe. Attól kezdve viszont az ő szekrényébe is bekerültek a fodros felsők, a tüllszoknyák és a lehetetlenrózsaszín kisruhák. Felmerült bennem a kérdés, vajon miért van oda annyira a klasszikusan “csajosként, hercegnősként” jelzett megjelenésért annak ellenére, hogy én, mint szülő nem ilyen darabokat választottam neki? Egyértelmű válasz talán nem is létezik, mégis, egy kutatás eredményei részben rávilágíthatnak a jelenség mögött álló egyes okokra.

A HuffingtonPost oldalán jelent meg May Ling Halim, Ph.D. a kaliforniai egyetem pszichológia professzorának, fejlődéspszichológusnak saját kutatását bemutató cikke. Ahogy írja, sokat tudunk már arról, mennyire negatív hatása van a közösségi médiának a tinédzserek testképére és mentális egészségére, de úgy tűnik, ez csak egy része a jelenségnek. A szakember szerint a kirakós egy fontos része felett siklunk el: kutatócsoportjával ugyanis azt találták, a külsővel kapcsolatos fókusz már 3 éves gyerekeknél megjelenhet.

A lányok szépek és csinosak

A kutatásban 170 gyermek - fiúk és lányok vegyesen - vett részt, akik mindnyájan 3 és 5 év közöttiek voltak. A kutatók egészen pontosan arra voltak kíváncsiak, mikor kezdenek a gyerekek a szépségre értékes tulajdonságként tekinteni. A vizsgált szempontok alapján azt találták, hogy a lányok általában nagy jelentőséget tulajdonítottak a külsejüknek és a legtöbb kislány úgy vélekedett: ahhoz, hogy valaki lánynak számítson, szépnek és csinosnak kell lennie.

Amikor a kísérlet során megkérték a kicsiket, hogy válasszanak különböző öltözetek és foglalkozások között, a lányok nagyobb arányban választották a divatos ruhákat és a külsőségekkel összefüggő hivatásokat, úgy mint modell vagy sminkes. Amikor pedig arról kérdezték őket, miért kedvelnek egy-egy popkulturális karaktert, a lányok főként a külsővel kapcsolatos jellemzőt jelöltek meg, úgy mint “azért szeretem a hercegnőket, mert szépek”. Egy korábbi kutatásban pedig azt találták, hogy amikor a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy játékpénzzel vásároljanak, a kislányok általában olyan játékokat választottak, amelyek a külsővel függtek össze, pl. fésülködőasztalt.

Mindkét vizsgálatban kitűnt, hogy a lányok nemcsak, hogy fontosnak tartották a külsőségeket, de jelentősen fontosabbnak tartották, mint a fiúk. A lányok ötször nagyobb arányban mondták, hogy a külső jegyek miatt kedvelnek egy-egy karaktert, mint a kisfiúk, akik inkább valamilyen képességük miatt szimpatizáltak a kedvenceikkel (pl. “mert Pókember magasra ugrik, ügyesen mászik, hálót lő). A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a szépségnek tulajdonított jelentőségbeli nemi különbségek valószínűleg már óvodáskorban kialakulnak.

A Disney-hercegnő korszak után

A kutatónő kiemeli cikkében, hogy bár szerte a világon évszázadok óta azt tanítják a lányoknak, hogy a szépség minden másnál fontosabb, a gendertudományok szakértőivel folytatott beszélgetések rámutatnak, hogy a 2000-es évek eleje fontos fordulatot jelentett, ugyanis ekkor alakult ki az új, kifejezetten “csajos” kultúra. Ennek egyik mozgatórugója pedig nem más volt, mint a Disney-hercegnők franchise megjelenése 2000-ben. És bár mára sokat fejlődtek a gyerekfilmek - igyekeznek cselekvőképes, határozott hősnőket is bemutatni - a gyerekekhez eljutó fő üzenet továbbra is a szépség köré összpontosul.

Ma serdülőkorra a gyerekek már hajlamosak arra, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak a külsejüknek, túl sokat foglalkozzanak vele, ez pedig egy olyan sebezhető ponttá válik, amelyet az erősen vizuális jellegű közösségi média is kihasznál. Több évtizedes kutatások igazolják, hogy a külső megjelenéshez kötött önértékelés és a torz testkép számos negatív következménnyel járhat, beleértve a fizikai egészség romlását (például étkezési zavarok, szerhasználat) és a mentális problémákat (például depresszió). Ha egészségtelenül nagy hangsúly kerül a külső elvárásokra, az elvonhatja a figyelmet a tanulásról, ronthatja az iskolai teljesítményt, és korlátozhatja a fiatal nők karrierelképzeléseit.

Így ha tisztában vagyunk vele, hogy a külső megjelenés hangsúlyozása boldogtalansághoz – vagy sokszor még rosszabbhoz – vezethet a lányoknál, át kell gondolnunk azokat a kifejezéseket és működésmódokat, amelyek ezt az értékrendet közvetítik. Ráadásul nagyon fontos, hogy mindezt még a serdülőkor és a közösségi média használatának kezdete előtt megtegyük.

Úgy tűnik, különösen kritikus időszak az óvodáskor, hiszen ekkor kezdik a gyerekek erősen azonosítani magukat egy adott nemmel – legyen szó akár a születéskor megállapított, akár a saját belső megélésük szerinti nemről –, és élénk érdeklődést mutatnak az iránt, mit is jelent ez a nemi hovatartozás. A gyerekek a rendelkezésükre álló információk alapján alakítják ki nemi sztereotípiáikat, és gyakran ragaszkodnak is ezekhez a kapaszkodókhoz. Mivel azt tanulják meg, hogy a lányokat a külsejük, a fiúkat pedig a cselekedeteik határozzák meg, nekünk kell változtatnunk az üzeneten, amely eljut hozzájuk.

Mit tehetünk?

May Ling Halim szerint több irányból kell megközelítenünk a problémát és változtatnunk azon, ami a lányokhoz üzenetként eljut. Fontos, hogy felülvizsgáljuk azokat a képeket és játékokat, amelyekkel a gyerekek a mindennapjaikban találkoznak. A népszerű hercegnő- és hableánybabáknak például sokszor valószerűtlenek a testarányaik, ez pedig olyan belső elvárásokat alakíthat ki a gyerekekben, amelyeknek lehetetlen megfelelni. A gyártóknak olyan játékokat kellene készíteniük - nekünk szülőként pedig vásárolnunk -, amelyek változatos testalkatokat, méreteket, sokszínű és valósághű arcvonásokat, különféle hajtípusokat és a bőrszínek széles skáláját jelenítik meg.

Természetesen léteznek olyan játékok is, amelyek problémamegoldásra, robotok, építmények alkotására, kreativitásra ösztönzik a lányokat, ám mivel a társadalmunkat jórészt még mindig a nemi sztereotípiák befolyásolják, a kislányokhoz ezek jóval kisebb eséllyel jutnak el. Persze nagy szerepe van ebben a játékiparnak, és lassan talán változik is a helyzet, de amíg erre várunk, szülőként, tanárként rajtunk van a felelősség, hogy megtegyük, amit tudunk.

Lényeges, hogy azon is változtassunk, amit a gyerekeknek mondunk. Különösen lányok esetében fontos, hogy ahelyett, hogy azt hangoztatnánk, milyen szépek vagy csinosak, igyekezzünk inkább más pozitív tulajdonságaikra fókuszálni.

És bár a megjelenés kérdése jellemzően a lányoknál kap nagyobb hangsúlyt, a fiúk is irreális elvárásokkal szembesülhetnek az izomzat és az erő tekintetében. A kutató felidézi egy közelmúltbeli tanulmány eredményeit, amely szerint a 8–12 éves fiúk 49%-a elégedetlen volt a külsejével, egy másik vizsgálat pedig kimutatta, hogy már a 6 éves fiúk is a karcsúbb és izmosabb testalkatot részesítették előnyben.

Meg kell jegyeznünk, hogy nem azzal van a gond, ha valaki jól érzi magát a bőrében és elégedett a külsejével. A probléma az, ha ez válik az egyén és a társadalom legfontosabb, meghatározó értékévé. Sajnos a mai világban a filmek, sorozatok, dalok és kortárs közösségek is azt sugallják, hogy a külső a legtöbb belső tulajdonságnál lényegesebb. Ráadásul egy olyan világban élünk, ahol a közösségi média megjelenésével, a filterekkel és az AI segítségével feljavított, életszerűtlenül tökéletes képekkel találkozik a felnövő generáció, így meglehetősen nehéz dolga van a szülőnek. És képzeljük el, ha egy gyereknek már 5 évesen a külső jegyek a legfontosabbak, milyen gondolatokkal lép majd be a tinédzserkorba. Az pedig a mi felelősségünk, hogy ezen a helyzeten mihamarabb változtassunk.

Leadfotó: 123rf.com