Izlandon kipróbálták a négynapos munkahetet, az eredmények felülmúlták a várakozásokat
Csak pozitív hozadéka van
Az ipari forradalom idején még 16 órás munkanapok voltak, de ahogy fokozatosan csökkent a munkaórák száma a világon, annyival mégsem lett több szabadidejük az embereknek, mert például többet foglalkoznak gyerekneveléssel. A négynapos munkahét ötlete már régóta vissza-visszatérő kérdés volt, de az elképzelés azt követően került ismét a középpontba, hogy a járvány miatt egyre nehezebb megtalálni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, és sokan a kiégés határán vannak, ha még nem lépték azt át.
Támogatói szerint a négynapos munkahéttel növelni lehetne a produktivitást, a munkaadók mentális egészségére is jó hatást gyakorolna és még a klímaváltozás elleni küzdelem egyik eszközeként is lehetne tekinteni rá.
A legutóbbi, az eddigi egyik legnagyobb körű kísérlet Izlandon történt: a reykjavíki önkormányzat és a kormány közös programjában az ország dolgozóinak több mint egy százalékát, mintegy 2500, a közszférában dolgozó embert négy évre négynapos munkahétre küldtek a korábbival megegyező fizetésért, és figyelték, mi történik. A hvg.hu beszámolója szerint az eredmény látványos lett:
- a munkahelyek többségében vagy ugyanolyan maradt a dolgozók teljesítménye, mint a korábbi munkaidőben, vagy még javult is,
- az emberek arról számoltak be, hogy kevésbé stresszesek, ritkább a kiégés,
- és az egészségi állapotuk is javult.
Will Stronge, a programot vezető Autonomy nevű szervezet kutatási igazgatója azt nyilatkozta, hogy a várakozásokat felülmúló sikert hozott a kísérlet, más országok kormányai is tanulhatnak belőle. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket, nem lenne ellenünkre, ha hamarosan a csütörtök válna az új péntekké.
Az alkalmazottak 54 százaléka megfontolná, hogy állást váltson, ha nem nyújtanak számára rugalmas munkavégzést a veszélyhelyzet elmúltával, derül ki egy friss felmérésből.
Fotó és leadfotó: 123rf.com
Oldalak
