Valóban hatékonyabb a fogyás, ha nem eszünk szénhidrátot?

Se vele, se nélküle

A legtöbb szénhidrátot a következő ételek tartalmazzák: burgonya, rizs, tésztafélék, cukor, aszalt gyümölcsök. Túlzott fogyasztásuk valóban hízással jár, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a szervezetnek szüksége van a belőlük nyert energiára, illetve, hogy a szénhidrátok egyik csoportja, az összetett szénhidrátok (teljes kiőrlésű finomságok, gyümölcsök, zöldségek, korpa, zabpehely stb.) valójában jótékony hatásúak, nem növelik a súlyunkat. Ha pedig így áll a helyzet, miért is kellene bármilyen diétából kizárni a szénhidrátokat?

Az ajánlott napi szénhidrátbevitel 130 gramm, de 70 gramm alá nem tanácsos menni. A szervezet egy idő után megérzi a hiányt, és a saját zsírtartalékait kezdi elégetni azért, hogy energiához jusson. A lipofízisnek nevezett folyamat erőfeszítés nélküli zsírégetést jelent, és súlyos gondokhoz vezethet. Amikor a máj lebontja a zsírokat, hogy energia legyen belőle, zsírsavak (ketonok vagy ketontestek) keletkeznek, amik, ha felszaporodnak a vérben, ketózist idéznek elő, ez pedig zavart gondolkodással, csökkent energiával, csontbetegséggel és veseproblémákkal járhat. A ketonok egyike az aceton, egy szerves oldószer, a műanyagok alapanyaga, így cseppet sem meglepő, hogy az aceton különösen mérgező a szervezet számára.

Fotó: 123rf.com