Cigarettafüstbe burkolózott a bűnös Budapest, és mi imádjuk

Nagybetűs Hangulat

Talán senki nem lepődik meg azon, ha azt mondjuk, a film erőssége a hangulat. Aki szereti a harmincas évek cigarettafüstbe burkolózó Budapestjét, annak a Budapest Noir valódi csemege lesz, hiszen remekül visszaadja a kor atmoszféráját. A macskaköves sikátorok, a régi utcatáblák és autók, valamint a bárok, ahonnan mindig zene szűrődik ki, azokba az időkbe repítenek vissza minket, amikor a férfiak még kezet csókoltak a nőknek, a cigarettát pedig az újságárustól lehetett megvenni pár pengőért. Az olyan ismerős helyszínek pedig, mint például a Szabadság-híd vagy a Lánchíd, még közelebb hozzák hozzánk a sztorit, úgy érezzük, mi is bármikor a karakterek nyomába eredhetünk. Verebes Zoltán látványtervező ezzel kapcsolatban elmondta, Budapest ábrázolásával az volt a céljuk, hogy fővárosunk ismerős legyen, mégis bizonyos elemeivel megidézze a múltat.

A krimi brutális és szövevényes történetéhez hűen a képkockák általában sötétek, de legalábbis szürke színekből építkeznek, így sokszor borongóssá, depresszívvé válnak, de fényes napsütésben nyilvánvalóan kevésbé lenne hiteles a bevert arcú Gordon, amint egyik veszélyes szálat a másik után göngyölíti fel. Szintén remek atmoszférateremtők a bűnügyi sztorik kihagyhatatlan helyszínei: a barátságtalan sikátorok, a lepukkant hullaház vagy az omladozó, gangos épületek sora. Budapestnek egyébként meglepően jól áll a komorság, a „noir-filter”, amit a zseniális jelmezek csak tovább árnyalnak. A szemekbe húzott kalapok, a felhajtott gallérú kabátok, a cifra neglizsék és a piros lakkok, rúzsok egyszerűen utánozhatatlanok! A készítők szinte kizárólag eredeti jelmezekkel dolgoztak, mondta el Flesch Andrea, a film jelmeztervezője, csak pár olyan darab volt, amit kifejezetten a Budapest Noir miatt készítettek.

Nem meglepő egyébként, hogy a film képei ilyen nagyszerűek lettek: a Budapest Noirt hazánk egyik legtehetségesebb operatőre, Ragályi Elemér fényképezte a fiával, Mártonnal közösen. Ragályi saját bevallása szerint egyszerre volt kihívás és élmény együtt dolgozni; egymás tanácsadóiként funkcionáltak a forgatás alatt, és bár Márton a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy 40 év van közöttük, leszögezte, jól tudták hasznosítani a generációs különbségeket.

Nem tudni, lesz-e folytatás

A Budapest Noirnak ma, azaz szerda este lesz a díszbemutatója itthon, külföldön azonban egyszer már levetítették. Chicagóban telt ház volt, a közönség és a kritikusok is nagyon szerették a történetet. A film nemzetközi élete azonban még csak most kezdődik: november közepén Los Angelesben, aztán Vancouverben, majd pedig Palm Springsben debütál, és ha külföldi forgalmazóra talál (amire nagy esélye van), ki tudja, hova juthat még el.

Mivel Kondor Vilmos egy egész krimi-sorozatot írt, elegendő megfilmesíthető alapanyag áll rendelkezésre. Hogy lesz-e folytatás, arról egyelőre sem a szereplők, sem az alkotók nem mondtak konkrétumot. Annyi biztos, ők örömmel vágnának bele egy következő rész készítésébe.

Fotók: Facebook/Budapest Noir, Kende Tamás, Zsichla Márton