Szedjük vagy ne? Tények és tévhitek az antibiotikumokról

Valószínűleg mindenkinek volt már dolga valamikor antibiotikummal, akinek nem, az rendkívül szerencsés. Nemcsak azért, mert elkerülték a komolyabb baktériumos, gyulladásos megbetegedések, hanem azért is, mert nem volt része az antibiotikum szedésével járó kellemetlenségekben. A gyógyszeres kezelések ilyen formáját az orvosok sem szívesen alkalmazzák, de van, amikor csak ezek a tabletták segíthetnek. Sok eltérő vélemény és ugyanakkor egy-két tévhit is kering az antibiotikumokról, most összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Mi az antibiotikum?
Az antibiotikum az antibiózis szóból ered, ez olyan, különböző fajok közti együttélést jelent, melyek közül az egyiknek kedvezőtlen ez az együttműködés, esetünkben az előnytelen helyzetben levő fél a baktérium. A gyógyszer ugyanis a szervezetben levő baktériumokat pusztítja vagy megakadályozza a szaporodásukat, tehát a bakteriális fertőzések kezelésére használatos.

A legismertebb az antibiotikumok közül a penicillin, egy penészféle összetevője, melynek baktériumölő hatását Alexander Fleming fedezte fel 1928-ban. Egyes változatait ma is használják agyhártyagyulladás, vérmérgezés ellen, de mandulagyulladás, torokgyulladás, bőrfertőzések esetén is.

Hátrányok, mellékhatások
Természetesen a szakértő tudni fogja, az adott betegségre milyen antibiotikumot írjon fel, hiszen különböző típusok léteznek. Ám az orvos is arra fog törekedni, hogy minél kevesebbszer kelljen ezeket alkalmazni, próbáljuk tehát kerülni, csak a végső esetben szedni a tablettákat. Ugyanis a baktériumok - vagy az elpusztítandó fajaik - előbb-utóbb ellenállóvá válnak az adott antibiotikummal szemben, ami így már többé nem lesz hatásos.

Hatalmas tévhit az antibiotikumokról, hogy vírusos megbetegedéseknél is alkalmazhatók, sokáig valóban felírták őket az orvosok ezek ellen is. A baktériumok és vírusok közt rengeteg különbség van, az ellenük használt kezelés is értelemszerűen eltérő. Sokan a korábban hátrahagyott antibiotikum tablettákat előszeretettel beszedik egy megfázás esetén, ami nagy hiba. Ezt ugyanis legtöbbször vírus okozza, amely ellen a baktériumölők nem használnak.

Az antibiotikum szedését érdemes korlátozni azért is, mert ez minden baktériumot elpusztít, nem kíméli a szervezet számára hasznosakat sem. Számos mellékhatásuk van tehát a tablettáknak, leggyakoribbak a gyomor-, bélrendszeri panaszok, hasfájás, hasmenés, hiszen az antibiotikum a bélflórát is rombolja. A bélben levő baktériumokra nagy szükség van, hozzájárulnak a szervezet egészséges működéséhez, a vitamintermeléshez, a védekezőképesség kialakításához. Ha ezek károsodnak, az akár komoly egészségügyi problémákat is jelenthet.

Szedjük vagy ne?
Az antibiotikumok nagyon hasznosak, jelentős mértékben megnövelik a gyógyulás esélyét és sebességét az olyan, már említett, akár komoly betegségeknél, mint például a vesemedence-, vagy a tüdőgyulladás. Ha tehát az orvos ezt javasolja, szedjük be rendszeresen a tablettákat. Fontos, hogy az előírt adagot, mennyiséget szedjük végig. A tünetek enyhülése még nem jelent gyógyulást, sokan elkövetik a hibát, hogy idő előtt befejezik a kezelést. Ilyenkor könnyen kiújulhat a betegség, sőt, kifejlődhetnek olyan kórokozók is, amelyek ellenállóak a gyógyszerrel szemben.

Az is fontos azonban, hogy csak akkor szedjünk antibiotikumot, ha az orvos felírta, és ne is követeljünk minden apró megfázás vagy láz esetén ilyen gyógyszereket. Ám ha arra kerül a sor, a szedésnél előírt utasításokat szigorúan tartsuk be! A mellékhatások enyhítése érdekében pedig hasznos, ha az antibiotikumos kezelés mellett probiotikumot szedünk.