A nevetés csillapítja a fájdalmat?
„Smile though your heart is aching, smile eventhough it’s breaking…” Ezeket a szavakat hallhatjuk Nat King Cole Smile című dalában. Brit kutatóknak köszönhtően ez most már egy alaprecept, ha fájdalmaink vannak.
Az oxfordi egyetem tudósai kísérleti alanyok egy csoportjával negyedórán át kacagtató filmeket nézettek, egy másikkal pedig unalmas felvételeket, például golfozást. A mozizást követően tesztelték fájdalomtűrő képességüket, és a kutatók arra jutottak, hogy akik jól "kiröhögték magukat", 10 százalékkal jobban tűrték a fájdalmat, mint az unatkozó csapat tagjai.
Video Tabuk nélkül az anyaságról: magyar sztáranyukák őszintén meséltek arról, mi változott meg örökre az életükben
A tudósok rámutatnak arra, hogy csakis a mélyről jövő nevetésnek van fájdalomcsitító hatása, a kuncogásnak, kacarászásnak nincs fiziológiai szerepe. Robin Dunbar professzor úgy sejti, hogy az ellenállhatatlan, már-már fájó röhögés a tüdők "kiürítése" révén - ami fájdalmat kelt - endorfinokat szabadít fel a szervezetben, ezek pedig tompítják a fájdalomérzetet.
Ami a humoros filmeket illeti, nem egyformán "vizsgáztak" a különböző műfajok. Az együgyűbb, csihi-puhi, tortahajigálós, ülepen rugdalós - úgynevezett slapstick - komédia szerepelt a legjobban, amelyhez Dunbar professzor ugyanakkor hozzásorolja a brit Mr. Beant is. Az intellektuálisabb monológhumor nem vált be. Jól nevettették az alanyokat ugyanakkor a szituációs vígjátékok - sitcomok -, például az amerikai Jóbarátok sorozat részletei.
A kutatók nem mérték közvetlenül az alanyok endorfinszintjének alakulását, mert ahhoz gerincvelő-csapolás kell, ami hamar az ajkakra fagyaszthatta volna a mosolyt. Ehelyett fájdalomtűrésüket vizsgálták például azzal, hogy mennyi ideig bírnak fogni egy zacskó jeget. Minél tovább, annál több endorfin termelődött előtte a nevetéstől.
Dunbar professzor nem új gyógykezelés végett kísérletezik a nevetéssel, hanem hogy megfejtse annak 2 millió évvel ezelőtti szerepét az emberiség kialakulásában: közösségkovácsoló hatását. Minden majom képes nevetni, de csak az ember tud olyan mélyről jövőn, hogy az endorfint szabadít fel. Dunbar szerint lehet, hogy 2 millió éve a mély kacagás révén alakulhattak ki 100 fős hordák az embereknél, míg a majomkolóniák maximális létszáma 50 körül volt - adta hírül a BBC brit sajtóorgánum.
Forrás: MTI
Oldalak
Szerkesztőségünk ajánlja
Egészség
Hasonló cikkek
Sztárok
Jennifer Aniston évek óta lenyűgözi rajongóit fiatalos megjelenésével és irigylésre méltó fittségével. Most kiderült, milyen egyszerű reggeli szokásra esküszik a hollywoodi sztár – de vajon tényleg...
Lifestyle
Az Oroszlán számára a mai nap egyik legnagyobb tanulsága az lehet, hogy nem mindig a nagy erőfeszítés vezet sikerre.
Fashion&Beauty
A kis fekete ruha azon kevés darabok egyike, amely valószínűleg minden nő gardróbjában megtalálható. Időtálló, elegáns és szinte bármilyen alkalomra bevethető, mégis könnyű beleesni abba a hibába,...
Sztárok
Károly király és Diana hercegné kapcsolata már az eljegyzés előtt szokatlan fordulatokat vett, sőt, egy frissen előkerült történet szerint a későbbi uralkodó olyan kéréssel állt Diana elé, amelyet a...
Lifestyle
A legtöbben ösztönösen lehúzzák a redőnyt a legforróbb nyári napokon, hogy megóvják otthonukat a hőségtől. Bár ez elsőre logikus döntésnek tűnik, a szakértők szerint nem mindig szerencsés, ha...
Home&Design
A lakberendezés egyik legfontosabb alapelve meglepő módon a divat világából származik.
