Négyezer éves piramisra bukkantak a régészek Magyarországon
A földpiramis állapota az elmúlt évek során folyamatosan romlott. A szakemberek csak a közelmúltban vonták vizsgálat alá.
Még tavaly bukkantak rá
Szakértői vizsgálat alá került egy kengyeli kunhalom – írta a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársai közösen vizsgálták meg a kengyel határában árválkodó kunhalmot. A lapos kurgánra még tavaly bukkant rá az illetékes természetvédelmi őr, az értékes földpiramis nem szerepelt sem régészeti, sem természetvédelmi nyilvántartásban.
A titokzatos halmok száma folyamatos pusztulásuk ellenére is még mindig több ezerre tehető hazánkban. A földből emelt építményeket Ázsiában kurgánnak, Magyarországon kunhalomnak is gyakran nevezik. Az ősi halmok többféle célból épültek, lakódomb, sírdomb és őrdomb egyaránt megtalálható köztük.
A kunhalom állapota az évek során folyamatosan romlott, a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt azt több mint 50 %-ban elhordták.
A további bolygatás megakadályozása érdekében döntöttek a kenygeli halom esetében a vizsgálat mellett a szakemberek.
A korai bronzkorban keletkezhetett
A beavatkozás során a cél egy függőleges falfelület létrehozása volt a megbontott oldalon, ahol a felhordott talajrétegeket azonosítani lehet. A munka eredményeképpen a talajszelvény “árulkodott” a korok lenyomatáról.
A kengyeli kunhalom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, kora a 4000 évet is meghaladhatja.
Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket, mert csak így őrizhetők meg.
Egy olyan halomra, amely talán az egyiptomi piramisoknál is idősebb, büszkének kell lenni tulajdonosának és foggal körömmel védeni a jövő nemzedékei számára.
A különleges letekre Kecskemét-Hetényegyháza határában bukkantak rá a régészek.
Leadfotó: 123rf
Oldalak
Hasonló cikkek
