Udvaros Dorottya elárulta, miért nem lett színházigazgató

Édesapja pontosan elmondta, milyen temetést szeretne
"Azt vettem észre, hogy betöltötte a kilencvenedik, kilencvenegyedik, kilencvenkettedik évét, és készült arra, hogy az életnek egyszer csak vége lesz. Bölcsen, okosan, derűvel, tisztán, higgadtan. A földön járt, és komolyan gondolta, hogy ami még hátra van, ami rendeltetett, azt hasznosan szeretné eltölteni. A halála előtt két évvel pontos forgatókönyvet írt arról, hogyan szeretné majd a temetését, milyen vers, zene szóljon, kiket hívjak el. Ezt a papírt kinyomtatta, csak a dátumot hagyta üresen. A temetésén én is mondtam búcsúbeszédet, féltem, nehogy végigbőgjem azon is izguktam, hogy minden úgy legyen, ahogy ő szerette volna. Szerintem elégedett lehetett velünk. Mi sokat jártunk együtt a temetőbe édesanya sírjához, mindig mondogatta, a lelke itt maradt velünk. Ezt olyan sokszor elmondta, hogy komolyan veszem, így könnyebb édesapa elengedése. A fotója ott van az íróasztalomon, ha valami gondom van, beszélgetek vele.
Elkezdtem csodálatos vegetáriánus ételeket készíteni és enni, ami nagy dolog tőlem, hiszen én az Oroszlán jegyében születtem, és javarészt inkább húst ettem. Most viszont egy tisztítókúrát csináltam, indiai algás, zöld löttyöket ittam, rengeteget jártam a kutyáimmal az erdőbe sétálni, a barátaimmal a Duna-parton ünnepeltünk születésnapot... De az esték nehezen teltek, egyszerűen nem tudtam, miért ülök otthon. Az elmúlt évtizedekben ez nem gyakran fordult elő. Este 7 órakor felgyullad bennem egy piros lámpa, és indulni szeretnék a színpadra!"


























