Súlyos betegsége miatt választotta a halált 42 évesen a magyar műsorvezető
A Delta című tévéműsor első bemondójának halálhíre az egész országot megrázta. Lénárd Judit súlyos betegséggel küzdött, de mielőtt a kór végzett volna vele, önkezével véget vetett az életének. 16 éves lányát hagyta egyedül.
Lénárd Judit, a Magyar Televízió tragikusan fiatalon elhunyt ikonikus alakja
„A Magyar Televízió jelenti, hogy Lénárd Judit, a tévé népszerű bemondója június 2-án tragikus körülmények között elhunyt” – jelent meg a magyar sajtóban 1970-ben. Akkor arról hivatalosan nem lehetett beszélni, hogy az országosan ismert és kedvelt bemondó csupán 42 évesen, önkezével vetett véget az életének.
Lénárd Judit Kolozsváron született 1928-ban. Kevesen tudják, de pályáját nem bemondóként, hanem színésznőként kezdte. 1950-ben végzett a színművészeti főiskolán, 1951 és 1960 között számos szerepet alakított: játszott az Ifjúsági színházban, a Honvéd színházban, majd Debrecenben, Győrben, aztán Budapesten a Petőfi színházban. Aztán szépen lassan elkezdett közelíteni a televíziózás felé. Kezdetben csak irodalmi esteken, koncerteken konferált, aztán Fábry Éva, a Magyar Televízió szerkesztője kezdte győzködni, menjen oda, hiszen a képernyőre termett, mert szépen beszélt, mosolygott és áradt belőle valami megmagyarázhatatlan elegancia. Lénárd Juditnak ekkor már hatéves volt a kislánya, a kis Kata, akit egyedül nevelt, mivel a házassága tönkrement.
Sokáig vívódott, ám végül igent mondott, és a Magyar Televízió első bemondó nemzedékének egyik népszerű tagja lett. 1960-ban a nagy bemondókvartettben kezdte Tamási Eszterrel, Takács Marikával és Varga Józseffel. Lénárd Judit vezethette a kezdetekkor a Delta című közkedvelt tudományos magazint – amit később Kudlik Júlia vett át –, mellette pedig mesélt is esténként a tévét néző gyerekeknek. 1967-ben a Kapcsoljuk című irodalmi sorozat műsorvezetője lett, később a beszélgetőpartnere Rodolfonak, az 1968-ban forgatott Képzőbűvészet című ismeretterjesztő sorozatban. A kollégák azt mondták róla később, hogy mindig elegánsan járt, jobbára kosztümben és a jelenlétében senki sem mert csúnyán beszélni a stúdióban.