Eredeti olasz kenyér - Így készítsd el a focacciát!

Szereted az olasz konyha remekeit? Szerzőnk, az Egy szakács naplója blog írója ezúttal a focaccia receptjét hozta el nekünk, amit ezentúl bárki könnyedén elkészíthet!

Olasz lapos kenyér

Focaccia, avagy az olasz lapos kenyér, ami nagyjából megegyezik az általunk ismert, és készített langallóval. Az összetevők listája nem túl hosszú, így talán senki se lepődik meg azon, hogy a focaccia sikere az elkészítés apró trükkjeiben, és a jó minőségű alapanyagokban rejlik.

Mi kell hozzá? Liszt, élesztő, víz, olívaolaj és só. No meg valamilyen ízesítő, ami az én esetemben friss rozmaring apám kertjéből, de lehet szárított paradicsom, olívabogyó, fokhagyma, kakukkfű, ami csak eszünkbe jut. Mint a legtöbb klasszikus olasz receptnél, itt is egy olyannal állunk szemben, ahol kevés alapanyag van, így halmozottan érvényes rá a szabály: mindig a legjobb minőséggel dolgozzunk.

Liszt

Mivel kenyértésztáról beszélünk, így szinte vitathatatlan, hogy kenyérlisztet kell használjunk. De miben is különbözik ez, a többitől? A Magyarországon BL 80-nal jelzett kenyérlisztet a "normál" Bl 55-ös liszttől főképp a sikértartalma különbözteti meg. A sikér (másnéven glutén) egy fehérje, ami bár a vízben nem oldódik, víz hozzáadásával és azzal való összedolgozással (dagasztás) egy hálós szerkezetet hoz létre, ami minél erősebb, annál könnyebben, és annál több gázt tud magába zárni. Milyen gázokat? Azokat, amik a kelesztés során képződnek. Ettől lesz szép lyukacsos a kenyerünk, és ezért nehéz BL 55-ös lisztből könnyed kenyértésztát készíteni, hisz az alacsonyabb sikértartalmú liszt, gyengébb hálókat hoz létre, és a gázok egy részét nem képes megkötni.

Élesztő

És akkor el is érkeztünk az élesztőhöz. Az élesztő egysejtű gombákból áll, amit erjesztőkádakban tenyésztenek. Ez az eljárás nagyrészt hasonló a sörfőzés első szakaszához: régebben nem hiába a sör lefölözött habját adták a kenyértésztákhoz. A mai eljárás természetesen ennél jóval ellenőrzöttebb, és precízebb, de maga a kémia, mégis ugyanaz. Az élesztőgombák fennmaradásához szén szükséges, viszont a növényekkel ellentétben ők ezt nem képesek a szén-dioxidból kinyerni, így hova fordulnak? A szén-hidráthoz. Ezért érdemes az élesztő futtatása során egy csipet cukrot adni a langyos vízhez, ami mint egy katalizátor, beindítja az élesztő életműködéseit. Az élesztő a lisztben található szénhidrátokat szén-dioxiddá és alkohollá alakítja: az így felszabaduló szén-dioxidok buborékokat képeznek a sikér hálójában, így lesz levegős, és lágy a tésztánk. Az élesztő szaporodása során kialakuló alkohol egy része ecetsavvá alakul, aminek köszönhetően a kenyerünk egy kellemes savas ízt is kap. De mi kell a szaporodáshoz? Egy nő és egy férfi. Megfelelő hőmérséklet. Az élesztő legjobban 25-30 celsius fok között tud szaporodni, efelett begyorsul a szaporodása, és a tésztánk túlzottan savassá válhat, túl kelhet. És mi az ami akadályozhat egy élesztőt? A só. Ha a só friss élesztővel találkozik, lelassítja annak a működését, így nem érdemes a vízben feloldani a sót, ajánlottabb azt a liszttel elkeverni, hogy eloszlatva találkozzon a két ellenség. Mire volt jó ez a kis kémiai kitérő? Megérteni, hogy miért fontos langyos vízben felfuttatni az élesztőt, és miért érdemes cukrot adni a vízhez.

Olívaolaj

Kizárólag extra szűz! Mivel mind a tésztába, mind a tészta megkenéséhez szükségünk van olívaolajra, így az eredmény nagymértékben függ annak minőségétől. Az olívaolajakat többnyire az elkészítés módja és az olajsavtartalma alapján osztályozzák. Az extra szűz olívaolaj olajsavtartalma 0,8 tömegszázaléknál alacsonyabb kell, hogy legyen, és az olajat kizárólag préseléssel, vagy centrifugázással nyerik ki a bogyókból. Az extra szűz olívaolajat hidegen préselik, tehát a cefre hőmérséklete mindvégig 27 celsius fok alatt marad. További kritérium, hogy a bogyók leszedését követő egy napon belül el kell kezdeni a feldolgozást, mivel az erjedés megváltoztatja az ízt, és túlzottan savassá teszi.

A receptért lapozz a következő oldalra!