A türoszi bíbor nem csak nagyon vágyott, de értékes is. 301-ben Diocletianus római császár rendeletet adott ki, ami kimondta, hogy egy font türoszi festék három font aranyba kerül. Olyan császárok keresték, mint a 6. századi I. Jusztinianus bizánci császár, aki a híres mozaikján türoszi bíbort visel, valamint a katolikus papok, akik évszázadokon át bíborba burkolóztak. A türoszi bíbort néha pergamen színezésére, középületek, fürdőházak vagy az elit otthonainak festésére is használták.
Aztán 1453 májusában az Oszmán Birodalom elfoglalta Konstantinápolyt. Ez véget vetett a Római Birodalomnak, és a katolikus egyházat is elzárta a város festékiparától. Egy évtizeddel később, 1464-ben II. Pál pápa úgy oldotta meg a problémát, hogy kijelentette: a türoszi bíbort vörösre cserélik. Ez olcsóbb és könnyebben előállítható volt, és azóta is fontos színe a kereszténységnek.
Fotó: pinterest
A türoszi bíbor nem csak nagyon vágyott, de értékes is. 301-ben Diocletianus római császár rendeletet adott ki, ami kimondta, hogy egy font türoszi festék három font aranyba kerül. Olyan császárok keresték, mint a 6. századi I. Jusztinianus bizánci császár, aki a híres mozaikján türoszi bíbort visel, valamint a katolikus papok, akik évszázadokon át bíborba burkolóztak. A türoszi bíbort néha pergamen színezésére, középületek, fürdőházak vagy az elit otthonainak festésére is használták.
Aztán 1453 májusában az Oszmán Birodalom elfoglalta Konstantinápolyt. Ez véget vetett a Római Birodalomnak, és a katolikus egyházat is elzárta a város festékiparától. Egy évtizeddel később, 1464-ben II. Pál pápa úgy oldotta meg a problémát, hogy kijelentette: a türoszi bíbort vörösre cserélik. Ez olcsóbb és könnyebben előállítható volt, és azóta is fontos színe a kereszténységnek.