Ezek a tejfölök nem is azok, vigyázz, mit veszel a magyar boltokban

A „frissföl”, „főzőföl”, „konyhaföl” és hasonló elnevezések azért jöttek létre, mert a gyártók olyan termékeket akartak piacra dobni, amelyek olcsóbbak, hosszabb ideig eltarthatók, és könnyebben kezelhetők a konyhában, például nem csapódnak ki hő hatására

Ezek a termékek gyakran tartalmaznak növényi zsírokat, keményítőt, stabilizátorokat, és nem természetes fermentációval készülnek. Bár ízük hasonlít a tejfölére, állaguk és összetételük már jelentősen eltér. A probléma az, hogy sok vásárló nem tudja, hogy ezek a termékek nem tejfölök, és a csomagolás gyakran megtévesztő lehet. A tejfölre emlékeztető dizájn, a „föl” szó használata, a hasonló színvilág mind azt sugallják, hogy tejfölről van szó, pedig valójában nem az.

A Magyar Élelmiszerkönyv módosítása éppen ezt a problémát próbálja orvosolni. Az új szabályozás szerint a tejföl megnevezést csak olyan termékek viselhetik, amelyek megfelelnek a fent említett kritériumoknak: tehéntejből és tejszínből készülnek, természetes fermentációval, adalékanyagok nélkül. A szabályozás célja, hogy a vásárlók pontos tájékoztatást kapjanak, és ne legyenek félrevezetve a csomagolás vagy az elnevezés alapján. A módosítás értelmében a gyártóknak kötelezően fel kell tüntetniük, ha a termék nem tejföl, és nem használhatják a „tejföl” szót sem szóösszetételben, sem fantázianévként, ha a termék nem felel meg a tejföl definíciójának.

Ahhoz, hogy valódi tejfölt vásároljunk, érdemes néhány dologra odafigyelni. Először is, nézzük meg a csomagoláson szereplő összetevőket. Ha a termék tartalmaz növényi zsírt, keményítőt, stabilizátort vagy más adalékanyagot, akkor biztosan nem tejfölről van szó. Másodszor, figyeljünk a megnevezésre: ha a csomagoláson nem szerepel egyértelműen a „tejföl” szó, hanem csak „föl”, „frissföl” vagy „konyhaföl”, akkor gyanakodhatunk.

Leadfotó: 123RF