Paraszomnia és társai, avagy neked édesek az álmaid?

Az alvászavaroknak négy fő típusa van. Az egyik az insomnia, mely álmatlanságot, illetve alváselégtelenséget jelent. A másik, hiperszomnia, a nappali aluszékonyság, a harmadik a paraszomnia, alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek. A negyedik, az alvás-ébrenlét ciklus zavarait tartalmazza.

Inszomnia:

Ebben az esetben a betegnek a legfőbb problémája, hogy nem képes kipihennie magát. A páciens fáradt, illetve kívánja az alvást, mégsem tudja olyan könnyedén elérni az alvó állapotot.

A legtöbb esetben lelki problémák állnak a háttérben. A nem megfelelő életstílusnak köszönhetően, az emberek többsége nem képes a problémákról megfeledkezni, így nehezen tudják álomra hajtani a fejüket. 25%-ban belgyógyászati, illetve neurológiai betegség áll a háttérben, valamint 50%-ban mentális betegségre lehet gyanakodni.

Ha mentális betegségről beszélünk, először arra kell gondolni, hogy depresszió, szorongási zavarok, illetve, addikciók állnak a háttérben. A legtöbben, az alkohol, a drog túlzott fogyasztása miatt nem tudja kellőképpen kipihenni magát.

A népesség minimum 1/3-ának kell hasonló problémákkal szembe néznie. Ha hosszabb távon fenn áll ez a probléma, akkor orvoshoz kell fordulni. Ha jelentős zavarokat okoz a nappali tevékenységben, illetve ha az elalváshoz szükséges idő, túllépi a 30 percet, akkor feltétlenül kérjünk szakszerű segítséget.

Ebben az esetben két lehetőséget javasolnak az orvosok. Az egyik a pszihoterápia, ilyenkor az orvosok, relaxációs gyakorlatok segítségével próbálják megoldani a problémát. Ebben az esetben elalvás előtt megterheljük minden izomcsoportunkat, majd újra ellazítjuk őket. Ezt többször megismételjük, közben pedig figyelünk a légzésünkre. Ilyenkor felkészítjük magunkat az alvásra, illetve képesek vagyunk elfelejteni a nap folyamán felgyülemlett feszültséget.

A másik lehetőség, a gyógyszeres kezelés. Ilyenkor mindenféleképpen kérjük ki az orvosunk tanácsát, mielőtt elrohanunk a gyógyszertártba altatóért.

Hiperszomnia:

Ilyenkor megnövekedik az alvás teljes időtartama, akár 25%-al. Kevésbé gyakori, mint az álmatlanság. Általában néhány napig tart. Abban az esetben, ha több napos alváshiány után tapasztaljuk magunkon a tüneteket, akkor nem kell azonnal orvoshoz fordulni. A kóros aluszékonyság, azonban más súlyosabb betegségeknek lehetnek az előjelei. – ilyen például a májelégtelenség, tüdőbetegség, idegrendszeri elváltozások. Kórósnak tekinthető a horkolás, hosszú levegővétellel, a rugdalózás, illetve
a fogcsikorgatás is.

Általában szakorvosi vizsgálattal tudnak fényt deríteni, mi is lehet a pontos kiváltó oka, az alvászavarnak.

Paraszomnia: 

Ide soroljuk az alva-beszélést, az alva-evést, illetve a hirtelen felrettenést. Ezeket ébredési zavaroknak hívják, mikor a mély alvásból részleges felébredés történik. Ezek az elalvás után fél-egy órával jelenik meg, mikor a test, úgymond felébred. Az érintett sok esetben nem, vagy csak részlegesen emlékszik az eseményekre.

Sok esetben a páciensek alva járnak. Ilyenkor az alvó ember felül az ágyban, kinyitja a szemét, majd járkálni kezd. Ehet, ihat, vetkőzhet, pakolhat a páciens. Gyakran nem ébrednek fel, hanem békésen visszafekszenek az ágyba és ott folytatják tovább az alvást. Ez a folyamat legfeljebb 10 percig tart. Minden tízedik gyermeket, illetve felnőttet érinti ez a betegség. Gyerekeknél igen gyakori, általában 15 éves korukig tart, utána kinövik. Kiválthatja alkohol, illetve gyógyszer túlzott fogyasztása.

Előfordulhat olyan, hogy a beteg hirtelen felébred, sikoltozni, majd kiabálni kezd. A páciensek sokszor nem is emlékeznek éjszakai kalandjukra.

Az alvás folyamata igen egyszerűnek tűnik. Csak lehunyjuk a szemünket, és már alszunk is. Sokan azonban nem tudják ezt ilyen könnyen elérni.

Itt van egy könnyed szám, hogy az álmunk édes legyen!