A nagy cumi-kérdés: meddig jó, és hogyan szoktassuk le róla a gyereket?

Amikor itt az idő a cumi lerakására...

Jóból is megárt a sok, és bármennyire is szereti egy gyerek a cumit a mindennapokban, előbb-utóbb elérkezik az idő, hogy megváljunk tőle. És amikor felmerül a kérdés, hogy mikor érdemes elköszönni a cumitól, akkor az is bejön a képbe, hogy vajon hogyan is kéne szépen elbúcsúzni tőle? Mert bizony nem minden gyerek engedi el könnyen – sok kicsinek a cumi ugyanis olyan, mint egy kedvenc plüss vagy takaró, ami megnyugtatja és biztonságot ad. Szakértők szerint, ha a gyereket gyorsan szeretnénk leszoktatni a cumiról, érdemes egyéves kor előtt megtenni, ugyanis az 1-2 éves kor közötti időszak picit megbonyolítja a leszokást, mivel a cumi ekkor egyfajta nyugtató funkciót lát el a kicsik életében. 2 év után azonban ismét könnyebbé válik a dolog, és egyszerűbb feladat lehet a leszoktatás. A legfontosabb, amit észben kell tartani, hogy soha nem szabad egyik pillanatról a másikra elvenni a gyerektől a cumit, ugyanis a hirtelen megválás akár a kiegyensúlyozott állapotra és a személyiségfejlődésre is rányomhatja negatívan a bélyegét. 3 éves korra (és afölött) azonban már érdemes búcsút inteni neki, habár sok kisgyerek az óvodára például már magától leteszi.

Néhány praktika, amit a cumi elhagyására bevethetsz

A Cumitündér

Ahogyan a Fogtündér elviszi a fogakat, úgy a Cumitündérnek egészen nyugodtan oda lehet adni a cumit, hogy közösen búcsút intsetek neki. Teheted azt az ígéretet szemed fényének, hogyha megengedi, hogy a Cumitündér elvigye a cumit, akkor valamilyen egyszeri jutalomban részesíted.

A Mikulás

Sokan valamiért a Mikuláshoz kötik a cumit, és annak elhagyását, így a Cumitündér elvén mozogva akár odaadhatjátok a jó öreg Télapónak is, ha a búcsú éppen december elejére esik. Persze a Mikulás extra ajándékot hozhat a leadott „értékért” cserébe. Ha nem akarod a tündérhez és a Mikuláshoz kötni, de megjutalmaznád, akkor egyszerűen csak köss a gyermekeddel alkut: ha végleg leteszi a cumit, választhat valamit, amire igazán vágyik (természetesen észszerű keretek között).

Fokozatos elhagyás

Ha nem akarsz a mesevilággal kísérletezni, megpróbálhatod, hogy fokozatosan teszitek le a cumit. Először csak nappal kéred el a gyerektől, hogy ne legyen a szájába folyton, aztán már csak akkor kapja meg, ha valamiért sír vagy nyugtalan, később pedig nappal sem kerül elő a fiókból. Utána jöhet az esti etap: első körben még marad a cumi az altatásnál, utána viszont már nem lesz akkor sem rá szükség.

„Te már nagyfiú/nagylány vagy”

Minél többször hangsúlyozod a szemed fényének, hogy ő már nagy gyerek, akinek már nem való a cumi, annál jobban megerősíted benne, hogy tényleg nincsen már rá szüksége. A büszke nagylányok és nagyfiúk már nem cumiznak, és sok gyereket nagyon tud motiválni, ha érettnek és nagynak tekintik, és szeretnek büszkék lenni magukra.

Varázslatos búcsú

Próbáljátok ki, hogy a cumitól egyfajta „ünnepélyes búcsúztató” keretei között köszöntök el. Például beleteszitek egy díszes dobozba egy „búcsúlevéllel”, amit aztán feltesztek emlékként a polcra, vagy ünnepélyesen kidobjátok – megpecsételve egy lezárt korszakot. Ráköthetitek egy szép lufira is, amit aztán elvisz a szél, és integethettek neki.

Vigasz és figyelemelterelés

Ha már nem használja a cumit, de érzékeny pillanata van, esetleg megnyugtatásra vágyik, beszéljétek meg előre, hogy mi lesz az a pótcselekvés, amit akkor kap, ha cumi után akar nyúlni, és hiányzik neki. Például a nehéz helyzetekben várod egy hatalmas ölelésre, egy „gyógypuszira” stb.

Leadkép és fotó:123rf.com