A nagy cumi-kérdés: meddig jó, és hogyan szoktassuk le róla a gyereket?

Cikkünkben összegyűjtöttünk minden hasznos információt a cumi elhagyásról, hogy a búcsú pillanata ne könnyekkel teli legyen, hanem a kicsik fejlődésük egyfajta lépcsőjeként, büszkén tekinthessenek erre a pillanatra vissza.

Miért (nem) hasznos a cumizás?

A cumi sok gyerek első számú biztonságforrása, ami sokaknál szinte a mindennapok szerves része. Egy kedvenc plüsshöz hasonlóan azonnal megnyugvást ad, ugyanakkor használatáról megoszlanak a vélemények. Ha pedig szemünk fényének szájából nonstop kilóg a cumi, előbb-utóbb szembe kell nézzünk azzal az idővel, amikor búcsút kell inteni neki. De mégis mikor jön el ez a pillanat? Meddig hagyhatjuk, hogy szeretett kisgyermekünk cumizzon, és mikortól válik igazán problémássá? Ráadásul a leszoktatás sem mindig egyszerű feladat: sok gyereket bizony nem könnyű „lerobbantani” a cumiról.

A cumizással kapcsolatban az édesanyák és szülők körében igencsak megoszlanak a vélemények. Vannak, akik egyáltalán nem pártolják a dolgot, mert úgy vélik, többet ártanak vele gyermeküknek, mint használnának, mások egyfajta „varázsfegyverként” vetik be, hátha segít a picinek megnyugodni, és vannak olyanok, akiknek már a baba érkezése előtt ott lapul a gyerekszoba komódjában, és 3-4 éves korig is teljesen természetesnek látják a cumi létjogosultságát a gyermekük életében. Egy biztos, a cumi lehet, hogy egy ideig jó barát lehet, de nem marad örökké! Mielőtt a cumiról való leszokás hasznos trükkjeit megosztanánk, ejtsünk néhány szót a cumizás előnyeiről és hátrányairól.

Az biztos, hogy azoknál, akinél a pici kapcsán beválik ez a csodaeszköz, tényleg a mindennapok kulcseszközét jelenti a cumi. A szopizás megnyugtatja a piciket, a cumi pedig sokszor igazi varázspálcaként működik: egy sírós, nyugtalan helyzetben vagy egy rossz napon pillanatok alatt békét (és csendet) hoz. Ez pedig valljuk be, a szülőnek is könnyebbség. Természetesen itt nem arról van szó, hogy egy valamiért nyugtalan kisgyermeket az ember így akar elhallgattatni, de ha a cumitól – hasonlóan a cicire tételhez – hamar megnyugszik a baba, vagy az édesanya nyugtató közelsége mellett bevethető, miért ne használnánk ki a cumit egyfajta kiegészítésként – a pici megnyugtatására? A cumi tehát a biztonságérzet mellett sokszor álomba ringatja a picit, így könnyeben mehet az elalvás és az éjszakai megnyugvás is. Egyes kutatások szerint a cumizás még a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is csökkentheti, ugyanis ébren (vagy éberen) tartja a pici szopóreflexét. Emellett bármikor számíthatunk rá, amikor valamilyen stresszesebb helyzet alakul ki, vagy ismeretlen terep elé nézünk – akár egy orvosi vizsgálat, akár egy utazás kapcsán.

Persze – ahogyan mindennek, úgy a cuminak is megvannak az árnyoldalai. Ha túl sokáig ragaszkodik hozzá a gyerek, az befolyásolhatja a fogak állását, sőt, harapási rendellenességeket vagy fogsor torlódást is okozhat. Arról nem is beszélve, hogy a beszédfejlődésnél is problémás lehet, mivel, ha a gyerek szájában van a cumi, kevesebbet gyakorolja a hangokat, és beszéd közben nem tudja helyesen formálni a szavakat. A túlzásba vitt és sokáig elhúzódó cumihasználat sokszor érzelmi kapaszkodóvá válhat, amitől később nagyon nehéz megválni. Ráadásul nem mindig higiénikus, ugyanis a baktériumok is könnyen megtelepedhetnek rajta, ha nem tisztítjuk rendszeresen, vagy piszkos helyre kerül.

Lapozz, cikkünk a következő oldalon folytatódik!