Egyre többen teszik a csap alá a kenyeret és a zsemlét – Elég meglepő oka van

Elázatni a kenyeret és a zsemlét? Nem a fasírtkészítésről van szó, hanem egy egészen más dologról.
A többség szerint beválik
A kenyér száradásának elsődleges oka a keményedés, amely valójában nem vízvesztést jelent, hanem a keményítő szerkezetének átrendeződését. A frissen sült kenyérben a keményítő még zselés állapotú, a sütés során felvett víz egyenletesen oszlik el a morzsában. Ahogy a kenyér hűl és telnek az órák, a keményítő kristályosodni kezd, a víz pedig a morzsából a héj felé vándorol. Ez a folyamat a kenyér belsejét szárazabbá, tömörebbé teszi, a héjat pedig keményebbé.
A jelenség természetes, és minden adalékanyag nélküli pékárunál gyorsabban zajlik le, mint a tartósítószerekkel vagy állományjavítókkal készült termékeknél. A zsemle esetében ugyanez történik, csak még gyorsabban, mivel kisebb mérete miatt nagyobb a felület–térfogat arány, így a vízmozgás intenzívebb.
A penészedés ezzel szemben mikrobiológiai eredetű. A kenyér ideális táptalaj a penészgombák számára: nedvességet, szénhidrátot és enyhén savas közeget biztosít. A penészspórák a levegőben mindenütt jelen vannak, így a pékáru felületére is könnyen rákerülnek. Ha a tárolási körülmények kedvezőek, vagyis meleg, párás, rosszul szellőző helyen tartjuk a kenyeret, a spórák gyorsan szaporodni kezdenek. A műanyag zacskó például bár lassítja a kiszáradást, egyben csapdába ejti a nedvességet, ami a penész számára ideális környezetet teremt. A papírzacskó ezzel szemben engedi a levegő áramlását, így lassabban alakul ki a párás mikroklíma, de a száradás gyorsabb lehet. A hűtőszekrény sem jó megoldás: bár a penészedést lassítja, a keményedést jelentősen felgyorsítja, mivel a keményítő kristályosodása alacsony hőmérsékleten sokkal intenzívebb.
Meglepő, de sokan elkezdték bevizezni a kenyeret és a zsemlét. Miért teszik ezt, azt a galériánkban megmutatjuk!

































