Györke Nóra: A díj hozzásegített, hogy jobban higgyek magamban - Interjú

A tavalyi évben a Femcafe Gála - Az Inspiráló Nők Estje díjátadón a Nem Adom Fel Alapítvány kommunikációs vezetője, Györke Nóra vehette át a Leginspirálóbb hétköznapi hős kategóriában a győztesnek járó elismerést. Közel egy évvel a díjazása után kérdeztük meg arról, hol tart jelenleg az élete.

Femcafe Gála - Az Inspiráló Nők Estje

Mitől lesz egy nő sikeres? Hogyan lehet összeegyeztetni a karriert és a magánéletet? Miért van szükségünk példaképekre és inspirációra? Mi, a Femcafe.hu-nál ezekre a kérdésekre keressük a választ évről évre, mikor megrendezzük az Femcafe Gála - Az Inspiráló Nők Estje díjátadót. Hamarosan újra a közönség elé tárjuk az aktuális jelölteket, de addig is megkérdeztük az elmúlt év nyerteseit arról, hogyan alakult az életük azóta, mióta 2019-ben díjjal elismert inspiráló nőkké váltak.

Interjú Györke Nórával

Az Inspriáló Nők Gála 2019 - Leginspirálóbb hétköznapi hős kategória győztesével

A 29 éves, andragógus végzettséggel rendelkező Györke Nóra világ életében szeretett közösségekhez tartozni, másokkal együtt célokat megvalósítani. Ennek következtében a tanulmányai mellett szabadidejében, különféle csoportokban, társulatokban tevékenykedett. Kezdetben tánc -, és színi társulatoknak volt tagja, az utóbbinak köszönhetően került a Nem Adom Fel Alapítvány integrált együtteséhez, ami nagymértékben meghatározta nemcsak a szakmai fejlődését, hanem az élethez való hozzáállását is.

A sérült fiatalokkal történő első közös próbán már érezte, hogy ennél a csapatnál helye és dolga van. Tíz éve tagja a csapatnak, de a lelkesedése mind a mai napig tart. Tavaly óta már az alapítvány kommunikációs vezetőjeként is tevékenykedik és rendületlenül dolgozik nap mint nap azon, hogy átjárhatóvá és barátságossá tegye a határt a sérült és az ép emberek között. Egy évvel azután, hogy megnyerte a Femcafe Gála - Az Inspiráló Nők Estjén a Leginspirálóbb hétköznapi hős kategóriáját, őszintén mesélt nekünk arról, hogyan hatott életére az elismerés és milyen tervei vannak a jövőre nézve.

Tavaly ilyenkor értesültél róla, hogy a 2019-es Inspiráló Nők jelölőbizottsága kiválasztott. Mit éreztél, amikor közölték veled a jó hírt?

Meglepetésszerűen ért a dolog, egyáltalán nem számítottam rá. Nagyon izgalmas volt az a nap, hiszen éppen akkor aznap kezdtem az új pozícióban dolgozni az alapítványnál. Elég nagy évkezdő löketet adott az egész évhez. Nagyon megtisztelőnek éreztem a jelölést, nagyon jól esett, hogy mások úgy gondolják, hogy a munkámmal rászolgálhatok egy ilyen elismerésre.

Mennyire hitted el, hogy a jelölésből később akár díj is lehet?

Sosem volt hasonlóban részem, sodródtam az eseményekkel. Az első pozitív visszacsatolás az volt, amikor elkészült velem az első, bemutatkozó interjú, amit később kiposztoltam a Facebook-oldalamra és rengetegen reagáltak rá, megosztották, kedvelték és sok-sok bíztató kommenteket is írtak. Nagyon támogatott mindenki, a kollégák, a család és a barátok, így folyamatosan terjedt a hír és egyre többen írtak, hogy szavaztak rám. Feltételeztem, hogy ez a sok szeretet, ha összeadódik, akkor akár nyerhetek is, de már önmagában olyan megtisztelő volt az, hogy résztvehettem ebben az egészben, hogy akkor is boldog lettem volna, ha nem én viszem haza a díjat.

A munkádhoz hozzáadott ez az elismerés?

Igen, ez megerősített abban, hogy jó helyen vagyok. A munkám kapcsán sosem éreztem azt, hogy ez egy különleges dolog lenne a részemről. Azok a dolgok, amiket csinálok az alapítványnál, belőlem jönnek, nekem ez természetes, ráadásul én is nagyon sokat kapok általa vissza. Sokszor előfordul, hogy meglepődnek azon, hogy nincs konkrét saját élményem, rokonom, aki bármilyen fogyatékosságban érintett, mégis abban találtam meg önmagam, hogy egy híd lehessek az ép és a sérült emberek között. A díj kapcsán tudatosult bennem, hogy talán még sem annyira mindennapi, amit csinálok és jó eséllyel hozzáad a világhoz valami pluszt.

A gálasorozat további nem titkolt célja, hogy a kiválasztási folyamat alatt az inspiráló nők egymásra találhassanak és közös utakat nyithassunk közéjük. Neked sikerült kapcsolatokat építened a felkészülés alatt?

Leginkább a saját kategóriámban ismerkedtem, a két jelölttársam közül pedig Horváthné Dunaveczki Leonával már korábban is találkoztam személyesen. Németh Franciska munkássága sem volt előttem ismeretlen, de csak az Inspiráló Nők kapcsán kerültem közelebbi kapcsolatba vele. A szervező csapat is fantasztikus volt, nagyon jól instruáltak bennünket, ami oldotta a feszültségünket, hiszen mindenki zavarban volt. Nagyon pozitív élmény volt ennyi különleges női életutat megismerni, látni azt, hogy a sikernek mennyi arca van. Jó látni, hogy nemcsak egy utad lehet, bármikor dönthetsz úgy, hogy változásra van szükséged, hiszen nőként is megannyi különböző területen lehet érvényesülni.

Milyen visszajelzéseket kaptál a környezetedből, miután hivatalosan Inspiráló Nő lettél?

Nagyon sokan írtak és hívtak fel telefonon, hogy gratuláljanak. Van egy hely, ahová eljárok tornázni, és bár az oktató személyesen nem ismer, de még hozzá is eljutott a hír, felismert a tévéműsorban és ő is kifejezte elismerését. Azt mindig hangsúlyozom, hogy ez a díj nemcsak kizárólag rólam és nekem szól, hanem a Nem Adom Fel Alapítvány missziójáról. Ők a kezdetektől támogattak és nagy örömmel kísértek végig az úton, amíg a jelölésből díj lett. Nagyon örülük, hogy a rendezvény kapcsán nagyobb figyelem irányulhatott a munkánkra és az ügyre, amit képviselünk.

Élménydús volt a múlt év, így van miből merítkezni. Mik a terveid a következő esztendőre?

Szintén nagy változással indult ez az év is, mert néhány héttel ezelőtt elkezdtem élni az önálló életemet, elköltöztem a családomtól. Idén megvalósulni látszik a hosszú évek óta dédelgetett tervem, aminek megtervezéséhez nagy löketet adott az elmúlt időszak és a díj is. Úgy döntöttem, hogy nem halogatom tovább, júniusban megcsinálom az El Caminót, a Szent Jakab zarándokutat, amit egy hónap alatt szeretnék teljesíteni. Számomra ez egy olyan kihívás, amittől azt remélem, hogy jobban megismerhetem önmagamat és a határaimat. Erre az évre ez az egyik legnagyobb vállalásom, de szeretnék minél több szakmai konferencián és továbbképzésen is részt venni, hogy méltóképpen tudjam végezni a munkámat.

2020-ban is keressük Magyarország leginspirálóbb nőit.

Leadfotó és fotók: Györke Nóra

Oldalak

Szólj hozzá Te is!