Gondoltad volna? Igazából ezért érzékeljük másképp az idő múlását felnőttként, mint gyermekkorunkban

Tehát, mint írták, az időészlelés valamikor az óvodás- és a felnőttkor között átbillen. Az emberek úgynevezett problémamegoldó heurisztikákat alkalmaznak, amikor bizonytalanok és korlátozott információ áll a rendelkezésükre. Az időtartamok becslése ilyen eset, és az óvodáskorú gyerekek erre a feladatra azt a reprezentativitás heurisztikát alkalmazzák, hogy „melyikről tudnék többet mesélni”. Logikus érvelésük szerint az eseménydúsról sokat, az unalmasról viszont keveset, az eseménydús tehát bizonyosan hosszabb volt.