Dobronay egyszer csak úgy érezte, mintha valaki a vállára tenné a kezét. "Menj, mert még van feladatod!" - rebegte egy jóságos bariton. "Feladatom? De hát én itthon vagyok!" - felelte László, aki úgy fogalmazott: az egész környezete hirtelen "elmozdult", ő pedig zuhanni kezdett egy titokzatos "mélység" felé. Később úgy írta le: azt érezte, mintha áthaladna egy tölcséren. Ezután magához tért a baleset helyszínén. Négy és fél percig volt a klinikai halál állapotában, és miután a körülötte lévők örömmel konstatálták, hogy életben van, kiérkeztek a mentők, majd kórházba szállították. Sokáig küzdöttek az életéért, s a férfi végül felépült. Odaát telepatikus kapcsolatot tudott teremteni az őt körülvevő lelkekkel: látta, érezte minden gondolatukat. A földi létbe való visszatérése után is képes volt az emberek lelkébe látni, amit óriási teherként írt le, hiszen szem- és fültanúja volt hétköznapi fájdalmaiknak, gyötrődéseiknek, szenvedésüknek.
Fotó: 123rf
Dobronay egyszer csak úgy érezte, mintha valaki a vállára tenné a kezét. "Menj, mert még van feladatod!" - rebegte egy jóságos bariton. "Feladatom? De hát én itthon vagyok!" - felelte László, aki úgy fogalmazott: az egész környezete hirtelen "elmozdult", ő pedig zuhanni kezdett egy titokzatos "mélység" felé. Később úgy írta le: azt érezte, mintha áthaladna egy tölcséren. Ezután magához tért a baleset helyszínén. Négy és fél percig volt a klinikai halál állapotában, és miután a körülötte lévők örömmel konstatálták, hogy életben van, kiérkeztek a mentők, majd kórházba szállították. Sokáig küzdöttek az életéért, s a férfi végül felépült. Odaát telepatikus kapcsolatot tudott teremteni az őt körülvevő lelkekkel: látta, érezte minden gondolatukat. A földi létbe való visszatérése után is képes volt az emberek lelkébe látni, amit óriási teherként írt le, hiszen szem- és fültanúja volt hétköznapi fájdalmaiknak, gyötrődéseiknek, szenvedésüknek.