Szerelmes vagyok a főnökömbe, mit tegyek?

Nem sűrűn, de előfordul, hogy gyengéd érzelmeket kezdünk táplálni a főnökünk iránt. Ezzel azonban nagyon veszélyes vizekre evezünk: szakértőnk, Őri Júlia elmondja, mit tehetünk.

Van ilyen? Mással is megtörtént már?

Napjaink tevékeny részét a munkahelyünkön töltjük. Sokszor, sok emberrel esett meg már ez a történet. Abban is biztos vagyok, hogy ez a jövőben sem fog változni. Természetes dolog, hogy a közös munka vagy a szimpátia során egyre többet beszélgetünk egymással. Időnként a privát dolgainkat is megosztjuk, tanácsot kérünk, meghallgatjuk a másikat, figyelünk egymásra. Kiismerjük egymást, hogyan viselkedik, hogyan reagál helyzetekre, hogyan kezeli a konfliktust, hogyan kezeli a kollégákat, van-e humora, mennyire szórakoztató, lehet-e vele értelmesen beszélgetni és a sor végtelen.

Több időt töltünk a munkatársakkal, mint a családunk tagjaival, legalábbis sokszor többet beszélgetünk velük, mint otthon. Időnként, talán nem is kevés esetben az is előfordul, hogy a főnökünk kelti fel az érdeklődésünket, iránta kezdünk másként érezni, gondolni rá. Tetszik a fellépése, az öltözködése, a stílusa, figyelmet kapunk tőle, észreveszi az új ruhát, vagy frizurát rajtunk. Néha még bókol is, és olyan szép, búgó a hangja.

Mik ennek a buktatói?

Emberek vagyunk, tele érzelmekkel, vágyakkal, álmokkal, tervekkel. Véleményem szerint ez egy nagyon érzékeny terület, ahol nem árt óvatosnak lenni. Ha felmerül bennünk ez az érzés, nem árt elgondolkodni azon, mitől is kezdtünk így érezni? A beosztás, a magabiztos fellépés, a vállalaton belül betöltött helyzete keltette fel az érdeklődésünket, vagy egyszerűen maga az ember, a személyisége, a viselkedése, a világ-látása, az életszemlélete nyűgöz le minket? Mi hiányzik a saját életünkből, a saját kapcsolatunkból?

Ha a közvetlen főnökünkbe habarodtunk bele, tudnunk kell, hogy veszélyes vizeken evezünk. Vajon ő is hasonlóan érez? Vagy csak mi gondolunk nagyobb jelentőséget egy-egy elejtett megjegyzésnek, nézésnek? Hogyan viselkedjünk, hogy ne kerüljünk kellemetlen helyzetbe, és a munkatársakat se hozzuk abba? A főnök-beosztott kapcsolat nagyon hamar kiderül, azt gondoljuk, hogy nagyon körültekintőek vagyunk, kerüljük a közvetlen érintkezést, mindenáron meg akarjuk győzni a környezetünket, hogy semlegesek vagyunk egymás iránt. Talán éppen ez a túlzó hárítás hívja fel a kollégák figyelmét, hogy akár több is lehet köztünk, mint munkakapcsolat. Elkezdődik a pusmogás, furcsa megjegyzések, beszólások. Ha több fizetésemelést, külföldi utat, jutalmat, dicséretet kaptunk, a kollégák nem az elvégzett munkánk alapján ítélik meg a helyzetet, hanem a vélt vagy valós kiemelt helyzetünk alapján. És lássuk be, velük szemben sem becsületes ez a helyzet.

Lapozz, a cikk folytatódik a második oldalon!

Fotó: Peninsula Business Services