Emlékezzünk, hogy soha többé ne ismétlődjön a borzalom!

"Még nem dolgozta fel teljesen a közel 70 év alatt"

"Papa 9 éve ment el, 93 évesen, de egész életében az ágya mellett tartotta az elhurcolt szülei képét. Harmincakárhány kilósan jött haza a munkaszolgálatból, huszonévesen, amit első körben úgy élt túl, hogy neki adták oda a vizescsajkákat, h töltse meg, amikor megállt a vonat, aztán otthagyták és a következő vagonra tették fel. Volt egy csomó vizescsajkája… aztán tudott pékségben dolgozni, melegben, miközben kint súlyos mínuszok repkedtek, csencselt, dolgozott, élni akart, bármi áron… Mire hazajött, szinte senkije sem maradt… Ő volt a világ legerősebb embere, de úgy ment el, hogy az utolsó napok két lét közötti állapotában újraélt mindent, - 40 fokot, üldözést, bujkálást, félelmet, gyilkosozta az ápolót, nekem mondta, hogy meneküljek… Az én csodálatos, erős nagyapám, aki mindig derűvel mesélte a munkaszolgálatos történeteket nekünk, mintha mesék lennének, félt… Ezt még le kellett tennie, ezt még nem dolgozta fel teljesen a közel 70 év alatt…

Aztán a háború után egy gyűjtőtáborban megtalálták egymást, Mami 16, Papa 27 volt… És elkezdődött a világ legszebb szerelme, de ez már egy másik történet, talán egyszer majd megírom. Ők élni akartak, nagyon… Ezért élhetünk mi, és ezért mondhatom el most én az ő történeteiket. Mert beszélni kell, el kell mondani újra és újra, hogy soha többé ne történhessen meg…

“Az utolsó napokban a gettó elpusztításától is tartani lehetett. Az egyik hírek szerint a németek esetleg le akarták bombázni a gettót, mielőtt a szovjetek odaérnek. Egy másik lehetőségről Szalai Pál, a nyilaskeresztes párt rendőrségi összekötője a háború utáni népbírósági tárgyalásán számolt be. Elmondása szerint két nappal a gettó felszabadulása előtt értesítést kapott, hogy a Royal Szállóban 500 német katona és 22 nyilas áll készenlétben, és további 200 rendőr bevonásával éjszaka a gettóban tömegmészárlást akarnak végrehajtani. Szalai Pál azonnal fölkereste Gerhard Schmidhuber német páncéloshadosztály parancsnokot, aki az egészről semmit nem tudott, és akit sikerült rábeszélnie, hogy az akciót akadályozza meg.”

1945. január 18 - Hideg, - 5 fok, Kb. mint most....

Közel 70.000 ember élt a gettó területén. Aztán a szovjet katonák közeledtére a nyilas őrség eltűnt, a kerítés deszkapalánkjait az emberek eltüzelték. A gettó felszabadulásakor a Klauzál téren több mint 3000 temetetlen holttestet találtak... Ezért nem szabad a Klauzál téren hintázni...

Mami és az unokatestvérei, Robi és Ráchel, akik hasonló korosztályt képviselnek (ők Atlantában és Magenben élnek) nemrég beszélgettek, meséltek a háborús tapasztalataikról a

Személyes történelem - Theater na de Dam Budapest srácaival, akik idén a jelen helyzet miatt színház helyett filmes eszközökkel dolgozzák fel a holokauszt túlélők történeteit, köztük a családom történeteit is. Mert ez a legfontosabb, beszélni kell róla, h a következő generációk ismerjék a történeteket, h a világ feldolgozhassa a feldolgozhatatlant, h soha többé ne történhessen meg..." - ezekkel a sorokkal emlékezik meg Köves Dóra felmenőire, akiknek át kellett élniük a Holokauszt poklát.

Az ENSZ közgyűlése 2005. november 1-jei határozatával január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. Az emléknap a legnagyobb második világháborús megsemmisítő tábor, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulója, ami pontosan 76 éve volt. Adolf Hitler hatalomátvétele után különböző alárendeltségi viszonyokkal létesítettek ilyen táborokat, hogy a nemzetiszocialisták ellenfeleit kiiktassák. Rögtön a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hatalomra jutása után a Harmadik Birodalomban létrejöttek az úgynevezett „vad táborok”, ezek lettek a koncentrációs táborok elődei. A hitleri Németországban nagyon sok ilyen tábor létezett, a háború idején, ahova meglepő módon nagyon sok németet is deportáltak. Az auschwitz–birkenaui volt a legnagyobb német megsemmisítő tábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő részből és 40-50 kisebből állt. Krakkó városától nyugatra helyezkedett el, amely a Holokauszt előkészítésének fontos bázisaként szolgált. Lapozd fel galériánkat a részletekért!

A lengyel táborba megközelítőleg 150 000 lengyelt, 23 000 cigányt, 15 000 szovjet fogolyot, illetve 400 Jehova Tanút is elhurcoltak, továbbá több tízezer eltérő nemzetiségű embert, akiknek nagyobb része meghalt a kivégzések, orvosi kísérletek, kényszermunka, éhínség vagy betegségek következtében. A táborokból kb. 700-an kísérelték meg a szökést, amelyeknek 40 százaléka sikeresnek mondható, ám azokra akiket elkaptak, biztos halál várt. 1944 őszétől a nyilasok mintegy 50 ezer munkaszolgálatost és budapesti zsidót adtak német kézre, sőt ezen év utolsó deportáltjai is javarészt magyarok voltak.

Kattints a további képekért!

Leadfotó: 123RF.com Forrás: Wikipedia