"Az általunk alkalmazott eljárás célja a minél több információ" - Interjú
Hogyan lehet bekerülni a programba?
Leginkább két úton érkeznek hozzánk a betegek, egyrészt a kezelőorvos kérésére, másrészt pedig a beteg közvetlen megkeresésére. Ilyenkor első körben ellenőrizzük, hogy a páciens kezelőorvosa partnerorvosunk-e, és haladéktalanul felvesszük vele a kapcsolatot. Ha az orvos úgy ítéli meg, hogy az általunk diagnosztizálható és lekérhető információkat be tudná építeni a kezelési folyamatba, akkor tudunk együtt dolgozni, ha viszont valamiért nem, akkor mindenképp javasoljuk a betegnek orvosi másodvélemény elkészítését egy másik onkológus kollégánál.
Az ide érkező betegek először egy rendelésen vesznek részt, ahol a kolléga dokumentálja a páciens kórtörténetét: mi a diagnózis, hányadik stádiumban van a beteg, milyen kezeléseket kapott, illetve kap most is. Amennyiben a kolléga úgy ítéli meg, hogy az adott beteg esetében indokolt lenne az eljárás, következő lépcsőfokként a páciens a programigazgatóval találkozik. A programigazgató tájékoztatást ad arról, hogy a megállapított daganattípusban előreláthatólag milyen diagnosztikai vizsgálatokra lesz szükség. Ez az előrejelzés azért is fontos, mert maga a diagnosztikai folyamat is több lépcsős, ami a kapott eredményektől függően változtathatja meg az eljárás összköltségét, így a páciens is könnyebben tud kalkulálni, döntést hozni.
Több ponton is szakértő team vizsgálja felül a rendelkezésre álló információkat, illetve a kapott vizsgálati eredményeket. Ennek milyen jelentősége van a folyamat szempontjából?
Amikor elindul a folyamat, először ül össze az adott beteg kapcsán az úgynevezett molekuláris tumor board. Ez egy onkológusból, genetikusból, és két molekuláris biológusból tevődik össze, akik meghatározzák, hogy a beteg melyik mintájából, milyen gént, mennyire gyorsan, illetve melyik módszerrel kellene megvizsgálni, és mindezt milyen sorrendben. Ez nagyon fontos, ugyanis ott lebeg a fejünk felett a klinikai határidő, ami tulajdonképpen a döntéshozatal idejét jelzi. Ez lehet egy nap, de akár három hónap is. Egy agyi áttét esetében például már pár napon belül meg kell lennie az eredménynek, de ha tudjuk hogy az adott beteget éppen most operálták és „csak” megelőzés céljából van szükség az eljárásra, akkor tudjuk, hogy több időnk van. Ezek az információk nagyban befolyásolják a vizsgálatok sorrendjének meghatározását.
Ahhoz, hogy a betegek a számukra lehető legjobb kezelésben részesülhessenek, maximalizálnunk kell az információkat a daganatról. Amikor megérkezik hozzánk egy minta, első lépésben egy patológus vizsgálja meg azt. Amikor ez megtörtént, kivonjuk belőle a DNS-t. Az egy génes vizsgálatokhoz minimális DNS is elég, de azoknak meglehetősen jó állapotúnak kell lennie, míg egy újgenerációs szekvenáló vizsgálathoz több kis DNS darabkára van szükségünk. Ennek eredménye újra a molekuláris tumor boardhoz kerül, akik szükség esetén felül tudják vizsgálni az előzetes terveket.
Min múlik az elemzés eredményessége?
Hogy egy adott gyógyszer végülis hatni fog-e, nagyon nagy mértékben függ attól, hogy helyes célpontra „lőjünk”. A precíziós onkológiai ellátás sikere tehát nagyon sok összetevőn múlik: hogy jó-e a diagnosztika, illetve hogy a detektált információk alapján melyik mutációra milyen gyógyszert javaslunk. Amikor a vizsgálati eredmények véglegesítésre kerülnek, az információkat rögzítjük az Oncompass informatikai döntéstámogató rendszerében. Amikor az adatbázis összegzi az eredményeket, egy olyan átfogó elemzés jön létre, amiben a rendszer felsorolja az egyén esetében alkalmazható gyógyszereket. Itt persze figyelembe kell vennünk a készítmények lehetséges mellékhatásait és elérhetőségét, mielőtt a molekuláris tumor board konkrét javaslatot tesz a további kezelésre. A legtöbb esetben ez egyébként nem is egy konkrét kezelést jelent, hanem a lehetséges kezelések sorrendjét.
Összegezzük. Elkészültek a vizsgálatok, több szakértő csoport is megvitatta az eredményeket, az Oncompass rendszere pedig meghatározta a beteg esetében alkalmazható célzott készítményeket. Hogyan tovább?
Amikor megszületik a javaslat, hogy mik lehetnek a további terápiák, azt az esetmenedzser megbeszéli a kezelőorvossal, aki további klinikai szempontok és a helyi onkoteam véleménye alapján teszi meg a végső terápiás javaslatot a beteg számára. Ha ez egy olyan terápia, amihez egyedi engedélyt kell kérni, vagy külföldi klinikai vizsgálatról van szó, akkor ehhez is tudunk szakmai segítséget nyújtani.
A kezelőorvos munkájának támogatása mellett a folyamat során nagyon fontos az adott beteg döntési preferenciája is, vagyis az, hogy a páciens mit részesít előnyben: nagyobb kockázatú, de nagyobb gyógyulási esélyű, vagy kisebb mellékhatással járó, de kevésbé előre jelezhető végeredményű kezeléseket. Éppen ezért a kezelőorvos és a beteg számára is egy olyan komplett választ, adott esetben javaslatot kell, hogy adjunk, ami alapján jól látható, hogy a daganatot lehet-e célzottan kezelni, és ha igen, akkor mekkora eséllyel.
Az eddigi tapasztalatok alapján milyen eredménnyel zárulnak a vizsgálatok?
Most ott tartunk, hogy 83%-ban találunk olyan génhibát, ami kapcsolatba hozható célzott gyógyszerekkel, a betegek 30%-a pedig ezek után kap is ilyen készítményeket, akár a hagyományos kezelések mellett is. De amilyen ütemben jönnek az új gyógyszerek, óvatos becslések szerint 10-20 éven belül a betegek legnagyobb része tud már majd ilyen jellegű célzott kezeléseket igénybe venni.
Fotók: dr. Peták Csenge
Oldalak
Hirdetés
Hasonló cikkek
